2010. április 30., péntek

Női minőség



Nekem személy szerint nagyon jólesett ezt olvasni pont hogy egy férfi tollából :)
Azt hiszem sokunkban, nőkben kollektíve ott vannak valahol még a nemünket ért sérülések.

én minden ilyen hozzáállástól - mint pl ebben a cikkben -
valahol mélyen meghatódom, és egy blokk feloldódik.

Sophia bölcsessége ott van bennünk, ahogy annyi mind
en más női archetípus is, mindezt pedig áthatja mindenki saját kisugárzása, egyszeri és megismételhetetlen varázsa, ettől vagyunk gyönyörűek és sokszínűek. A föld végtelen bölcsessége és szeretete pedig megbocsátó. Hiszen még rajta élhetünk.. azok után is amit tettünk Vele. Így tudjuk megtörni a kört. A megbocsátással. Ha nem arról szól egy párkapcsolat, hogy megbosszuljuk a nőiségünkön esett sérelmeket, vad Artemiszként nyilazva. Nem kicsit nehéz, mivel több száz éves sebekről van szó. Mégis úgy tudunk örök értéket alkotni ha előre nézünk, a sebeket persze megtisztítjuk begyógyítjuk, a bosszút elfelejtjük, és a világ folyását segíthetünk visszaterelni eredeti medrébe.

Ez most csak úgy eszembe jutott....




2010. április 28., szerda

Légy békével. Isten irányít :)



Kicsit furcsa nap

Na azt hiszem megdöntöttem a pocsék nap-rekordomat.
ez a mai rémes volt.
A fele nap ettem(nem néztem mit), a másik felében meg sírtam.
Hogy miért, az rejtély számomra (egyelőre)
semmihez se volt kedvem, rámjött a reszketés és fázás délutánra.
olyan érzésem volt mintha valaki levetett ruháját felvettem volna... energetikai szinten....

úgy döntöttem beülök egy kád vízbe mert elegem volt az önsajnálatból.
jóga-pózokat próbáltam csinálni a kádban, több-kevesebb sikerrel :)))
(hogy miért, az is rejtély)
aztán egyszerre fekete lett a víz.. vagyis ilyen sötétlila, és úgy dobogott a szívem majd kiugrott.
na mondom leállni. ez itt nem az Átok 2010. És nem is a Kör 4.

egyébként nagyon yo volt :D
Most épp ánizsos füstölőt gyújtottam, (a vaníliás-narancsos elfogyott) és csak lazítottam, lazítottam.
nem kis megerőltetés kellett ahhoz hogy végre rávegyem magam a lazításra ...:)
Miért megy ilyen nehezen?

persze úgy gondoltam ez most egy tökéletes spa-s délután lesz, és majd mindjárt beolajozom magam a kádból kijőve.
Na igen, csak eldugult a lefolyó, és ömlött ki mellette a víz(elég khm kőkorszakian van megcsinálva, ilyen régi-vidéki-romantikus ház fílinggel a kád) úgyhogy nekiálltam kihúzgálni a csomókat a lefolyóból régi jó led-lámpám fényében egy őskőkorszaki csipesszel.
egy pár elveszettnek hitt műkincs feltárása után sűrűn emlegettem keresztre feszített megváltónkat :))))

befelé menet majdnem elkenődtem a csempén, sztem új értelmet adtam a fürdőszoba-szamba fogalmának XDDDDDD
(mostantól létezik ilyen, jó?)

Még a Csörgő őfőméltóságát is felcsörgettem, (LOL), igazából nem tom miért.. csak mert jó volt és kész.

Harmónia

Álom


Ma sokmindent álmodtam.

Lefekvés után félálomban ez a mondat ismétlődött a fejemben, gyorsan le is írtam az álomnaplómba:

"Ez az út a bátorság, hűség, hit és szeretet útja".

Nemigazán tudom mire vonatkozik pontosan.

Aztán jöttek a tényleges álmok.
Egy kiképzőtelepen vagyok, de mint csak néző, harcművészek jobbról-balról egyenruhájuk van, még a fegyvereik is egyen-fegyverek, van egy lány aki be akarna jutni, de nem engedik és összevérezi a bejárat előtt a földet meg mindent. Megszúrja valahogy a lábát és össze-vissza járkál az épületen és előtte.

Következő egy kórház-szerű kihalt épületben vagyok, folyosók, termek, eléggé steril minden, és az egyik teremben emberkísérlethez tartozó dolgokat találok, injekcióstűket, meg szíjas ágyat, ilyesmit.
Jön egy szőke rövid hajú, hideg kék szemű, szemüveges fehérköpenyes nő, egy orvos, és kérdezem hogy ugyan mire jók ezek? Valami teljesen mást mond, mire szembesítem vele hogy tudom mire használják, ő meg azt mondja hogy önként jönnek az emberek.
Persze, csak leszedálják őket később, és úgy végzik a kísérleteket.
Ezt otthagyom, és egy csapattal teljesen más helyszínen egy nagy és zsúfolt bolthoz érek.
Bemegyek, látok jázmin illatú parfümöt, meg szeretném venni, de aztán valaki szól hogy talált akciósan négy színű szemhéjpúdert (:DD), és jöjjek utána, de nem tudok a tömegtől, aztán eltűnik.
Végül veszek egy kétszínűt, zöldet, ami passzol a barna szememhez, erre a csaj hoz egy négyeset, 5000 ft-ért. Mondtam hogy én nem ezt kértem köszi, úgyhogy kicseréljük.
Amúgy a csapat elmegy addigra mire kiválasztom mi kell nekem, csak egy régi barátnőm az Anikó marad ott.

Mikor felébredek nincs jó érzésem.
Megint félelmek akarnának uralkodni.
Mintha minden amit eddig elértem jelentéktelennek tűnne.
Nem tudom igazából mi is ez.
Azt érzem viszont hogy nem hiszek már benne...

Visszaaludtam, átjött a cica is, Shebi, és ő is aludt a karomban. Álomszerűt álmodtam.
A másik szobában ültem a szoba közepén egy széken... kicsit kókadt állapotban.
Mintha vizsgálgattam volna a szobát energetikailag. Hideg volt, természetellenes hideg úgyhogy gondoltam kéne egy tisztítás.
De egyszerre valamit éreztem jobbra, pedig csak a levegő volt ott, azonnal gondolkodás nélkül fogtam magam, felugrottam, kitártam a karom kétoldalra és "belementem" a furcsa jelenlétbe.
elég érdekes élmény volt. mint amikor főzünk és a melegebb levegő látszik a hidegebben, úgy rezgett ez a negatív "paca" a nagy semmi közepén.
Azt hiszem az úgynevezett idővihar tud így kinézni, hogy ott van de mégsincs.
Valami nagyon sok mindennel találkoztam(talán emlékek, érzések nem tudom, kavarogtak), annyira furcsa volt az egész, hogy teljesen lebénultam. Lebegek ebben a nagy "szósz"-ban bénán és nem tudom vajon én vagyok kívül és "ő" bennt vagy ő van kívül és én bennt.
Elakadt a lélegzetem is, arra keltem fel hogy kiabálni akartam a páromnak, de nem tudtam kinyögni egy hangot sem.

Mikor felkeltem a cica persze szanaszét nyúlva nyugodtan alukált mellettem.
Én is nyugodt voltam, mert igazából az ilyesmik már nem tudnak legyűrni.
Kicsit ugyan összekutyulta a belső világomat, most épp áll helyre, de tudom mi az igaz és mi nem, "rutinmeló" volt talán??:)))

Hmm.

Ötödik elem nézése miatt nem tudtam tegnap írni :)
Pedig voltak történések.
Hugit nem engedik érettségizni matekból, mert elvileg rosszak a jegyei. Én szerintem inkább a tanár rosszindulata az ami miatt nem mehet....
Nem tudom normális-e az hogy legszívesebben gyök alá döngölném az önbecsülését, egy levélben amit iwiw-en küldenék neki..
Szerintem valahol normális, csak hát nem ez az út amin járok már... ez olyan régi - féle minta...
hogy ha bántják a szeretteinket akkor harapunk. Jójó, valahol jogos, de.... mindent visszakapunk az élettől amit valaha is adtunk.
Nem játszhatok Istent, aki majd megbünteti.
Azért személyesen biztos beszóltam volna egyet-kettőt.
Egyébként nem ártana már megreformálni úgy igazán az oktatási rendszert.
Hugi sulijában például főként arra mennek rá hogy megbuktassák a gyereket. Nem tudom mire jó ez, meg a pszichikai nyomás, és az elmúlt sérelmeik a gyereken való levezetése.
Egy tanárnak nagy felelőssége van, aki ezzel nincs tisztában és nem tud ennek a szellemében viselkedni az menjen inkább és lapátoljon szenet!
Igaz, kedves szőke Marcsi matektanárnő a Petőfi suliból Budapestről?

tisztában vagyok vele hogy a gyerekek sem piskóták, sose voltak azok. De ez benne van a pakliban, hiszen a TANÁRI hivatást választották ezek az emberek, akkor egyértelmű hogy nem minden gyerek egyforma, és elég nehéz feladat tanárnak lenni. Ezt tudták mikor elvégezték a tanárképzőt.

Huh de szívesen lealáznám ezt a szőke libát... többet föl nem kelne az egyszer biztos.
Addig kapargatná össze a földről széthullt önérzete morzsáit amíg már fel se bír többet állni.
valamiért értenék hozzá, ízekre boncolnám és elemezni kezdeném a legfájóbb pontjait tompa tűvel telibe szúrva.
Grrrrr....
De nem. Nem tudnám megtenni.
Biztos hogy nem.
Ez is van valamiért....
Úgyis megkapja amit érdemel.

2010. április 26., hétfő

Vasárnap

Elég mozgalmas volt a vasárnapom :)
Vége lett a Hangdala énektanfolyamnak.. sajnos :( A Zene ünnepe, záróbanzáj volt vasárnap délután. :))
Hú, nagyon jó volt ám :))) ott volt Zsolti, Piroska, Hugi, Apu, és még sokan, alig fértünk be a terembe.
Kellett szólót is énekelnem, először végigfutott bennem hogy nemet mondok mint szoktam, de aztán lehetőséget láttam benne, úgyhogy miért ne :)
senki se várta el ott másoktól hogy most aztán produkáljon és legyen frankón tökéletes.
A "beszél a szél" c. dalt énekeltem, nagyon szép ám :)
az volt még fura hogy mikor említettem hogy szeretnék egyszer majd énekesnő lenni, végignéztem a termen és mindenki mosolygott és bólogatott.
enyhén zavarba jöttem és gyorsan le is ültem. :)
ennél egyértelműbb jelzést keveset kaptam ....

Délután itt volt Hugi, írtuk az etika érettségi munkáját. A válásról volt szó.
Nem kellett messzire menni hogy anyagot gyűjtsünk ;))

Este Yamato-ra mentünk Csabival és Lacival, a "Matsuri fiestá"-ra.
Épp hogy odaértem időre, tűrsarkúban futottam vagy két buszmegállónyit. XD (jellemző)
Huh hát nem semmi volt. Egyszer-kétszer azt hittem kiugrik a szívem , főleg mikor a nagy dobbal szórakoztak, az a kedvencem :)
Néhányszor betranszoltunk meg "flesseltünk" XD, 5. sorból nézve, hallva, érezve azért egészen más, mint a végéből.
Nem semmi volt az egyszer biztos :))

http://www.youtube.com/watch?v=u3c4aZUWVSQ&feature=related

2010. április 25., vasárnap

Globus

Új szeremeim zenében ;))
az Európát hallgatva mindig feltöltődöm :)
Fantasztikus!!!!



http://www.youtube.com/watch?v=4ezUK7pViI8&feature=related

2010. április 23., péntek

csak kijött

ez krumplisütés közben jutott eszembe....

azt hiszem tudom sokszor miért félsz.
mert érzésed szerint elrontottál valamit, és olyan kíméletlenül elítéled magad miatta, hogy nincs erőd helyrehozni. azért tudom mert én is csináltam ilyet. nem is egyszer...
elítéled magad és mindenki ilyen sorsra jut, aki rá mer mutatni, akár véletlenül akár direkt a mulasztásodra.
ahogy egyre kevésbé szeretnél szembenézni vele, egyre nő az ereje, és ilyenkor "védekezésképp" találod ki a legdurvább dolgokat.
mindenkit hibáztatsz csak te vagy ártatlan, mindenkinek nekitámadsz, főként azokkal vagy a "legkedvesebb" akik a legközelebb állnak hozzád és elvileg kiszolgáltatottak (vagy úgy hiszed)
Valahol tökéletesen tisztában vagy vele, hogy hibáztál, a szembenézés elkerülése végett még több hibát hibára halmoztál, aztán az egész kupacot leterítetted egy hazugságszőttessel.
Vagyis pöcegödörnek használod magad. Azt hiszed számodra nincs kegyelem, nincs megváltás, nincs bocsánat.
Ahogy Te se fogadtad el más bocsánatát.
Minél több sebet ejtesz kifelé másokon annál több lesz neked is. És az egész csak erősödik.
Mire jó ez vajon?
az emberek elmaradoznak mellőled, akik szeretnek azok még ott vannak, de kiálltak a hatósugaradból.
ezért érezheted úgy hogy nem szeretnek ami még tovább hergel.
hát nem látod hogy Te csinálod az egészet?
Ha egy pici kíméletet mutatnál Magaddal szemben, el tudnád fogadni hogy létezik megbocsátás, a legrútabb dolgokra is.
Én megbocsátok de nem fogadtad el mert elítéled magad. És olyan védőhazugságot találtál ki hogy nem is történt semmi és még Te vagy akit bántottak.
Úgy elfedted az igazságot hogy szinte hozzá se lehet férni, de azzal együtt sok más értékes dolgot is bezártál, ami nem enged továbblépni.
Sokszor azért reagálunk így a "bűnökre", mert azt hisszük ha bevalljuk, akkor lesz igazán "bűn"(ami persze nem igaz, mert ami megtörtént megtörtént), és akkor nem fognak szeretni.
Talán ezt kaptad korábban sokaktól akik szintén ezt kapták a szüleiktől akik szintén a szüleiktől és így vissza-vissza az idők homályába.
Ha valaki azért mert bevallod hogy hibáztál nem fog szeretni az sose szeretett.
Akkor hiába mondta, valami mást cimkézett fel vele.
talán ettől félsz. Hogy kiderült mindaz amit igaznak hittél talán nem is igazi.
Talán ő se tudja hogy kell tisztán szeretni.
De hogy tudnád megtanítani neki, ha Te se tudod?
És hogy tudtad volna megtanítani nekünk....?
És ezért mi hogy ítélhetnénk el?
Az univerzum viszont mindig tanít, dolgokon, embereken, helyzeteken keresztül. Így valamennyire megtanultuk. Hiszen mindenkiben ott van csak elő kell hozni.
Hogy is szabadulhatnál ebből a fogságból ha a tudatalatti ítélőszék minden egyes alkalommal életfogytiganra ítél?
Erről se könnyű beszélni (írni). Én megbocsátok, részemről felszabadítalak, még.. ennyi telik.
De a lényeg hogy TE bocsáss meg magadnak.....

......Anyu.

Wassup Hugival. XDD

mirror image


Rájöttem.
Lázadozom a sorsom ellen. Az ellen amit most meg kéne élnem.
Semmivel se vagyok jobb mint azok akikről írtam...
Ugyanaz pepitában. Én is azt akartam hogy az legyen amit akarok.
Ha meg nem az van vergődöm mint a csapdába jutott állat és mindent rombolok magam körül nem nézem kit-mit teszek tönkre épp.. (ebbe beleértem magamat is)

ez persze most nem azt jelenti hogy elnyomom legközelebb amit érzek, nem.
Az őszinteséget sokra becsülöm... talán túl sokra is.
Viszont nem gyárthatok mindenkiből nekem tetsző valakit, egy - a feltételeimnek megfelelő - bábot!

ez nem egyenlő azzal hogy helyeslem a kétszínűséget és a hazudozást.
egyszerűen van ilyen is, és kész. hazugság, igazság, ki dönti ezt el?
nem vagyok "mindenható" aki rámutat valakire és azt mondja : "a te igazságod az igaz és kész."

fuh de nehéz ezeket bevallani...

de melyik a fontosabb, az igazság vagy a szeretet? azt hiszem utóbbi.
bár még most is nagyon óbégatnak belül zászlóra hímzett igazságot rázva a kis ego-katonák :))

miért ennyire fontos a saját igazunk? vajon mindenki így érez, ha letagadnak, megtagadnak valamit/valakit?
attól még változik vajon valami?
más lesz az illető, vagy a helyzet, vagy a dolog?
nem hiszem.

talán ez is egy elvárás valahol. mert akiknek közösen igazuk van (úgymond), azok biztonságban vannak. többségben az erő vagy mi...
de ha mondjuk egy mond valamit, és a többi szembefordul vele, akkor vagy

elkezd erőszakosan téríteni, mindenféle módszerrel rájuk kényszeríteni, vagy

hebeg-habog hogy nem is úgy gondolta, inkább visszakúszik a többiekhez és bekussol, vagy

megvédi az igazát, higgadtan, úgy hogy a többiek is hinni kezdenek (ez sztem csak akkor lehet meggyőző, ha egyezik az isteni igazsággal)

ezt most miért írtam azt nem egészen értem. de kijött :)

befolyásolja az Isteni Igazságot bármi?
el se jut hozzá a hiszti, zsarolás, piszkolódás.
akkor meg minek is vegyem fel a kesztyűt?
nincs is mit megvédeni mert nem éri támadás.
:))))

most egy kicsit nagyon fáj ez a felismerés. tényleg ahhoz tudom hasonlítani mikor egy állat belelép az orvcsapdába. kínlódik, rángatózik, aztán lenyugszik, kinyílik a vas hirtelen, szabad lett ugyan, de még a sebek megvannak...

2010. április 22., csütörtök

Este

Azt hiszem mára már picit lenyugodtam.
Úgy terveztem ide "csak jó" dolgokat írok, de hát nem jött össze.
Ha már egyszer blog szóljon arról amit érzek és épp élek, nem?

Tegnap átjött Hugom,meg Csabi :)
Hogy mi mit alkottunk este..... XDDD
Továbbfejlesztettük a WAssupp-ot és felvettük videóra :P
aztán lefordítottuk magyarra, úgy azért nem hangzott olyan jól, de nem semmi volt úgy se :))

Szem

"Meg kel szabadulnod egy rossz igézet hatása alól.
Le kell tépni azt a torz maszkot, amit egy rossz viszony rád sütött.
Meg kell találnod igazi arcodat.
És főleg vissza kéne nyerned az erődet!
Ez a másik fontos tapasztalat: egy lélekrontó kapcsolatban mérhetetlen sok energiát veszíthetsz.
Olyan világból ahol nem szerettek vagy rosszul "önzőn" szerettek, fáradtan kerülsz ki.
Kimerülten.
A szeretetlenség légköre elszívja az erőnket. ....
Amikor kimenekülünk egy rossz helyzetből, hosszú időbe telik, amíg elfogyott életerőnket pótoljuk valahogy.
Ha valamit szeretettel teszünk, észre se vesszük milyen teljesítményre vagyunk képesek.
A szeretet mérhetetlenül sok energiát ad. Fáradhatatlanná teszi az embert! Feltölti erővel.
A szeretetlenség pedig kimerít"

/Müller Péter/

Garbage (szemét)

And the world spins by
With everybody moaning
Pissing, bitching and everyone is shitting
On their friends
On their love
On their oaths
On their honor
On their graves
Out their mouths
And their words say nothing

Ki a hülye én vagy te?

áááá ezt egyszerűen nem hiszem el, miért, miért miért???

Istenem miért olyan piszok nehéz elviselni mások hülyeségét???

Olyan egyszerű és tiszta lenne szépen harmonikusan élni és viszonyulni egymáshoz, élni és élni hagyni erre jönnek a betegebbnél betegebb lelkű okoskodó, másokat befolyásoló, zsaroló emberek és bebizonyítják hogy a szánalmas jelzőnek vannak lefelé még fokozatai bőven.

Igen, tudom. Tudom a tanítást. Nézzek magamba, mert ott van amit úgymond elutasítok, megvetek.
Csak valaki mutasson rá hogy hol, annyira szeretném, nem szoktam érzelmileg zsarolni, nem akadályozok másokat a kibontakozásukban, elengedtem az exemet is, és azóta is a legjobbakat kívánom neki, őszintén.

akkor viszont hol van ez bennem? Hova ássak még? :(((

ezt most egyszerűen nem bírom magamban tartani.

hol vannak azok a férfiak akik régen voltak, bátrak, erősek, hűségesek, igazságosak és merték vállalni önmagukat ?
elnyelte őket a föld vagy hogy van ez?

minden sejtem ellenkezik ezzel a helyzettel amiben vagyok.
hogy mi a ráknak kell a szerencsétlen lelkisérült embereknek sokszorosítaniuk a nyavalyáikat azt sem bírom felfogni.
ugyanazt a trágyát szaporítják ami bennük is bűzlik.
(bocs a kifejezésért már így is párszor átcenzúráztam amit akartam volt írni...)

Bár látnának az orruknál tovább, és nem nyomorítanának meg másokat továbbra is hosszú láncolatban a múlt homályából göngyölítve egészen mostanáig.
Elég legyen már az önző, szemétláda, másokba tipró és másokat lelkileg nyomorékká tevő emberekből!

(tudom tudom hogy van ez, mi van mögötte, tisztában vagyok vele.
de néha én is kiborulhatok nem? :))

Hogy az isteni önvalótok kacsintson elő a guvadt szemű rosszindulatú aljas maszkotok mögül!!!
(természetesen annak szól akinek inge... )

Na és a végére egy jó kis mondat, most jutott eszembe:
A KORLÁTOLTSÁGNAK SOKSZOR NINCS HATÁRA!!!
(hehe. érted. ... nincs határa... de korlátolt, étteeed...:DDDD)

Paff.

Nektek :)))

.. és még a hétvégéhez

http://csillagmag.hu/napi-csillaguzenetek/csoda-az-anyagban/

Nagyon érdekeseket ír, érdemes elolvasni!

"Addig is fontos tudatosítani, hogy e hét végén a fő üzenet a Hidra csillagkép feje lesz, amely fölé most ér a Mars. Ez a belső ösztönerők legyőzését, a belső ösztönökkel való küzdelmet jeleníti meg egy szinten, azaz hogyan is tudjuk legyőzni a bennünk élő százfejű szörnyet. (Csak röviden mondom, hogy legyőzni nem, csak átalakítani lehet)"

2010. április 21., szerda

Énlény

Ma találkoztam Vele.
Délután aludtam egy picit, azt álmodtam hogy magamba néztem. Egy aranyszínű piramisban ültem, és egy fénygömböt forgattam a kezeim közt.
Nagyon szép volt :))
Aztán figyeltem az ajtót, ami régen a visszatérő rémálmomban kinyílt mindig magától, mögötte pedig feketeség volt.
Most nem nyílt ki. De ha meg is tette volna, már nem félek.
Az a mániám volt most, hogy valaki bejött a lakásomba. Egyszerűen ettől nem tudtam szabadulni, hogy itt van és néz.
Úgyhogy forgolódtam, aztán gondoltam egyet, még félig kómásan kimentem az előszobába, és volt egy pillanatnyi látomásom.
És ott álltam Én magammal szemben. POntosabban... egy feketeruhás hallgatag valaki.
MÁr egyszer láttam, egyik álmomban, régebben.
Ott mélyen a föld alatt egy erős fekete vasrácsos kapu előtt álltam, a másik oldalon folytatódott az út, macskaköves szinte, egy folyosóba vezetett, de rögtön balra kanyarodott a kapu után. Vagyis nem láttam be csak a sarokig.
Elkezdtem felhúzni a kaput, és félig sikerült is, de mikor a kezemet alá raktam, mintha "megérezte" volna a kapu hogy még nem jött el az idő, és lecsapódott. Egyszer majdnem rám is esett, mert többször próbáltam "átverni", gyorsan átbújni alatta.(próba szerencse :))
A zajra a sarok mögül kilépett "ő", ez az alak, lassú, méltóságteljes, fekete ruhás hajlott hátú, éles vonásai voltak és hideg aurája.
Lassan lépett, a rácsig ment, és elkezdett bámulni. Teljesen személytelen, hideg, "itt vagyok mit akarsz" nézéssel, aztán látta hogy nem jövök beljebb, ugyanígy visszasétált szépen a sarkon túli folyosóra. Azt tudtam hogy ez a közömbösség csak álca, ha támadott volna, akkor hirtelen és gyilkos precizitással.
Nagyon be voltam tojva tőle.
Most pedig ott állt egy pillanatig velem szemben, aztán eltűnt.
Remek - mondtam magamban - begolyóztam.
Próbálja uralni a gondolataimat, ismételgeti a negatív dolgokat, és alá is támasztja tényekkel.
emellett ott van a szimpla hit, hiszen a tényekkel nem tudok vitatkozni, ami tény az tény.
Ismételgeti a kudarcaimat, itt monologizál a fejemben már kb. harmadik napja, egy-két tudatlan cselekvést el is kezdek de aztán abbahagyom mert rájövök mit is csinálok.
Szinte minden erőmet felemészti hogy cáfolgassam az állításait.
Elvette az örömeimet, a jó érzéseimet letompította, ilyenkor az ember szinte vágyja a fájdalmat, hogy legalább érezzen valamit... meg érezze hogy él egyáltalán.
Lehet nem kéne erről írnom...
Ez az az időszak amikor semmiféle intervenció nem megengedett. Hiába is várnék kívülről segítséget.
De menni fog. Nem félek már. Egyáltalán nem.
Bár ez idáig a leghosszabb hamvadóidőszak ...:) eddig általában egy nap alatt megtörtént az átalakulás.
Úgy tűnik ennél a kapunál tovább kell időzni hogy folytathassam utam a csigalépcsőn felfelé.

A híres táncoló kakadu :DD

Dancing bird from Emer on Vimeo.

">

BAckstreet boysra nyomja :)))