2010. október 8., péntek

a park

azért történt egy furcsa dolog tegnap..
sétálgattunk a XVII.kerületben, egy parkban este, jó köd volt...
ahogy mentünk beljebb, egyre kevesebbet láttunk, mert ugye a városi fények már nem jutottak be oda.
egy pontnál tovább szerencsére nem mentünk, nekem a belső vészcsengőm erősen rákezdett, de amúgyis elindultunk visszafelé...
szörnyű rossz érzésem volt, és folyton hátranéztem, mert valami belülről sürgetett, percenként hogy nézzek hátra. mintha megtámadtak volna, vagy aknamezőre tévednék.... ehhez hasonló volt az érzés.
utána is furán voltam, egy jó pár óráig, ott valami történhetett vagy nem is tudom... erős negatív energiák tanyáztak azon a helyen.
Szerintem visszamegyek majd oda nappal... kíváncsi vagyok mi volt ez.

7 megjegyzés:

  1. Velem is elő szoktak fordulni ilyenek. Sétálok valahol és egyszer csak elkap egy érzés, hogy percenként hátranézzek, mert úgy érzem követ valaki, vagy éppen meg akar támadni. De nem csak éjszaka, nappal is megesett már velem, hogy sétáltam az utcán és szerintem mindenki hülyének nézett, hogy miért forgolódok folyamatosan hátra. Képzeld el van olyan, hogy csak ülök otthon a szobámba a gép előtt és hátra kell néznem, mert úgy érzem különben valami rossz fog történni.
    puszi;
    Babiee:)

    VálaszTörlés
  2. Akkor ismerős az érzés Neked is, Babiee!
    Köszi hogy megosztottad!
    Hmm ha otthon is ezt érzed, lehet nem ártana megtisztítani a szobád.
    Alapjáraton semmi sem árthat nekünk, csak ha elhisszük, ezt jó ha tudod..
    Idővel megtanuljuk szétválasztani mit jeleznek az érzéseink ilyenkor, vagy azt, hogy ez bizony csak félelemkeltés, egy kósza árnyacska, vagy tényleg veszélyhelyzet van.
    Akárhogyis - ha elfogadsz egy apró tanácsot -, mindig bízz Magadban, a megérzéseidben, nem árt ha óvatos vagy, de tudd, hogy minden percben védelem alatt állsz!
    Szerintem amúgy egy ilyen vagány és ügyes csajjal semmi rossz nem történhet! :-)
    Puszillak,
    Niki

    VálaszTörlés
  3. Hát velem már történt elég sok rossz dolog, de köszönöm, hogy ilyenek állítasz be/illetve ítéltél meg:)
    lehet rám férne valakivel elbeszélgetni ezekről a dolgokról, mert velem nagyon sokszor megesik. Igaz, hogy nekem egy részem hisz az ilyen dolgokban, míg a másik az egy jót nevet:) De hát egyszer csak eldöntöm, hogy melyik felemnek is hiszek igazán. Addig meg marad ez*hátranéz sehol nem lát senkit* már mindennapossá vált nálam:D

    VálaszTörlés
  4. Már nem biztos, hogy vissza tudsz menni. Nem engednek be a helyszínelők... :)

    VálaszTörlés
  5. Nézd, Babiee, ha úgy érzed és szeretnéd megosztani az élményeidet, nyugodtan írd meg nekem!
    Velem is sokminden történt már, hátha vannak átfedések és meg tudjuk osztani a tapasztalatainkat.
    Én úgy vagyok ezzel hogy bár hiszek az angyalokban, a nem látható világban, mégis fontos hogy itt maradjunk a Földön, hiszen itt élünk.
    Néha jó nevetni magunkon :-) Sose fogunk unatkozni :-)))

    VálaszTörlés
  6. :-D
    Pimander, benne van a pakliban.
    Amúgy a párom, akivel voltam, azt mondta hogy látott egy alakot az egyik fa mögé besurranni, pont azon a helyen ahol ezt éreztem.
    Csak míg én valami nem látható forrást azonosítottam, simán lehet hogy annak az embernek a szándékát éreztem, úgyhogy végülis fizikai fenyegetettségnek is nagy volt az esélye.
    Aztán lett volna helyszínelés, ha egyedül vagyok ;-)))
    Kérdés ki lett volna a hulla...

    VálaszTörlés
  7. Niki, hát azért is van többnyire a blogom, hogy megosszam a dolgokat mindenkivel :)
    Csak az agáz, hogy néha egyszerűen nem tudok mit írni, mert ha belegondolok, hogy mindig leírom, amikor ilyen érzésem támad, hogy na most hátra kell néznem, mert van mögöttem valaki, akkor szinte csak erről szólna a blog:) Ezért is van az, hogy néha sokáig nem írok. De azt hiszem, hogy többnyire most kezd rendbe állni az életem. Eléggé szét voltam/vagyok esve és küzdök felfele, ahogy azt nem is tudom mikor megírtam egy bejegyzésbe is. Harcolok rendesen:) de azt hiszem most minden okés, és tudok írni blogra is.
    Annak meg különösen örülök, hogy például amikor a tiedet olvasom, találok hasonlóságokat, pedig ha megnézzük nem egy idősek vagyunk:) mégis tök jó^^ Az pedig szintén boldoggá tesz, hogy tudom, hogy legalább egy valaki olvassa a blogot:) és köszönöm, hogy felajánlottad, hogy írjam meg a dolgot, lehet, hogy behajtom rajtad egyszer :DDD

    Hűűű ez, de kicsit nyálas lett:D
    puszi:)

    VálaszTörlés