2010. július 24., szombat

James Newton Howard - He sleeps



annyira szeretem ezt a dallamot... gyönyörű nem?
sajnos csak ilyen rosszabb minőségben találtam meg.. egyelőre. :)

Fényküldöttek útjá-ból

nahát nahát mit találtam fürdés közben... hát így olvasson az ember egy ártatlannak tűnő könyvet, felkavart lelkiállapotban... :)))

"Gyakran kérdezik tőlem, honnan lehet tudni, hogy egy érzés igazán "intuitív-e".
Elmesélnek eseteket, mikor belső hangjukra hallgattak, és csak később jöttek rá hogy hibát követtek el.
Hatalmas különbség van az igazi belső vezettetés, és az ego hangja között.
A belső vezető hangja mindig szeretetteljes és pozitív, míg az ego tanácsai a félelmen, megvetésen és szűkösségbe vetett hiten alapulnak.
A belső hang néha hirtelen cselekedetekre buzdít, de soha nem félemlít meg, nem használ lekicsinylő szavakat.
A belső hang után általában bizonyosság érzése tölt el, egyszerűen tudod, hogy követned kell intuíciódat.
Ha nem követed a belső hangot, addig ismétli tanácsát türelmesen, meg meg nem hallod végre.
Az ego ezzel szemben sürgeti a meggondolatlan döntéseket, az időszakos adrenalin-lökések érdekében.
Az ego gyakran változtat véleményt, és ha őt követed, akkor életed kaotikussá válik, tele krízisekkel.
Vannak akik szeretik ezt a hullámvasút-életformát, leginkább azért, mert ha mindig ég benned valamilyen aktuális tűz, akkor nem kell gondolkodnod azon, hogyan teljesítsd be életcélodat..."

paff.



(www.rainbowray.com)

2010. július 23., péntek

reggeli monológ tea mellett

immár kicsit higgadtabban kezdek rájönni mi is volt ez az egész.

úgy kezdődött, hogy tegnap reggel azt álmodtam, öcsémet valaki megpróbálja megölni, és azonnal ugrottam rá.
ez az amit még nem tudok kezelni.
mindegy hogy álomban vagy az életben, de 100 % hogy szét tudnám szedni pillanatok alatt.
és ezt általában részletesen meg is álmodom ilyenkor, és senki sem tud megállítani.
akkora erőm lesz, amit fordíthatnék konstruktív irányba is, de általában nem teszem... nem is tudom hogy kell.
most eszembe jutottak régi dolgok, mikor én védtem meg egy kis gyenge srácot anno általános másodikban, a nagyokkal szemben, vagy egy barátnőmet osztálykiránduláson mikor kikezdett vele egy idősebb pacák.
sosem mérlegeltem hogy esetleg bajom lehet belőle, mindig bementem a "tűzvonalba".
többnyire be is jött, talán a haragom erejétől de nálam sokkal erősebbek abbahagyták a kötözködést és inkább elmentek.
ezzel csak egy volt a probléma.
hogy tetszett. nagyon tetszett.
nem látni rajtam, de ha kell, a végsőkig el tudtam menni, akár nem kis testi-lelki sérülések árán... igazából mindegy.
mondom én hogy kommandósnak kellett volna mennem, az első sorba. :)

sajnos (vagy nem sajnos?) ez a nagyszerű tulajdonságom mára nem használható, mivel feltételezni kell hozzá azt hogy valaki rosszat akar, hogy semmi közöm hozzá, és büntetlenül bánthatom.
de nem.
ez a felfogás már nem állja meg a helyét a jelen időkben.
ezáltal néha nem tudok mit kezdeni a rengeteg plusz energiámmal...

egész nap nem is figyeltem rá hogy itt tombol belül, este pedig - mikor megtudtam, hogy amiben eddig hittem nem is igaz, és tudatosítottam hogy a "szerelmem" annyira szeret hogy inkább mással van mint velem - kirobbant.
Hiszen ő dönt. Tudom hogy ő dönt.
Azt még könnyebb elhinni, hogy valami idegen erő tartja fogva, vagy valami külső hatás miatt van ez... csak kár hogy nem igaz.
Talán úgy mutatkozik meg, talán egy külső hatás vagy bármi más által, de az az ő akarata, ő választotta ezt.
Mára már a csapból is ez folyik, hogy minden pillanatban döntünk az életünkről, és minden amit kívül tapasztalunk valahol a mi belsőnk leképeződése a külvilágban.

Sajnos hajlamos vagyok sokat adni a logikára... néha... de akkor nagyon. És most előjött ez a racionális énem... ami úgy gondolkodik hogy az = jel után az lesz hogy nem szeretnek és hazudtak.
Régen ilyenkor kezdtem önpusztításba, tegnap is megfordult a fejemben, pia, vágás a karomon, és egyéb finomságok.
Meg persze a jó kis dark psychedelic, black metal, meg narkós zenék, ha már mélyrepülés, legyen intenzív, bírom a sátáni bulikat!

De... egyszerre az is bevillant, hogy más dolgai miatt magamat bántsam? Hát normális vagyok?
Miért hiszem azt hogy egyek vagyunk?
Mert talán igaz is, de nem kell átvenni más nyavalyáját.
Ekkorra már elült a lelki vihar valahogy, és kiszállt minden erőm, csak lefolytam a székről hogy elaludjak a szőnyegen úgy hogy ment még minden.

Most valami nagy összevisszaságot álmodtam, és úgy keltem föl reggel, hogy nem éreztem már megint semmit.
Tényleg semmit.
Sokszor lelkifurim van, amiért olyasmit érzek mint amiket leírtam.

A Bak énem fegyelemre inti a Skorpiómat, akiben néha túlcsordulnak az érzelmek és kirobbannak, egy ideig hagyja vérezni, aztán ellátja a legdurvább sebeit.
És ilyenkor dorgálást kap odabennt.. hát ennyire vagy fegyelmezett? Az ilyesmi sehova se vezet, minek csináltad? Te, aki példát mutathatnál az életeddel folyton visszaevezel Styx fekete vizeire?
De ekkor őt is elhallgattatja a Mindenható, mondván ez is az ember része, amíg annak kell lennie.
Ha végképp megtisztul tőle, már nem lesz szüksége rá, de addig sokszor a legmélyebb régiókból kell felhozni valamit a fénybe, és ez az utazás nem sétagalopp.

Meg kéne bocsátanom de nem tudom hogyan, bíznom kéne, de azt sem tudom hogyan...
A királylányt sose menti meg a királyfi az életben.
Inkább hagyja hogy szenvedjen és felsőbbséges mosollyal oktatja, mintha ő annyira tökéletes lenne.

Ezt mutatná az illúzió.
De talán vannak még olyan királyfik akik hisznek a mesékben, még ha csak egy picit is.



Gyűlölet

istenítés kell neked?
Hogy valaki csodáljon, milyen különleges és egyedi vagy?
Másképp nem érzed?
ezért emelünk sokszor másokat magunk fölé, mert magunkat is valahol mások fölé emeljük nagy titokban....
hogy valaki milyen különleges, milyen vonzó, milyen képességei vannak, milyen csinos, milyen okos, ésatöbbi.... hamis dicséret.
Nagyon nehéz kezelni ,tudom én.
Hiszen nálam is elő szokott jönni hogy nem tudok mit kezdeni a túláradó dicsérettel, vagy ha én túláradok valami miatt.

gyűlöllek azért mert látom a saját hibámat is benned.
el nem tudom mondani mennyire gyűlöllek, már megint vagdalkoznék szanaszét, szóval, tettel, mindennel, tudom később megbánnám, de csakazértis meg akarom csinálni, és.... mégsem tudom.
ez a legbosszantóbb.
viszont nem bírom megbocsátani, nem megy, azt hogy bíztam benned és elárultál.
szerintem nem először....
szerettél valaha? erősen kétlem. inkább csak eljátszottad.
mert a középpontban akarsz lenni, az a jó neked ha sokan veled foglalkoznak, mindegy hogy jó vagy rossz dolog miatt, csak megtegyék.
azt sem bírom mikor ekkora indulataim vannak, de egyszer-egyszer feltörnek...

folyton felelősségről meg gerincességről beszélsz, akkor az miért nem mindenki felé irányul?
miért nem mindenki iránt vagy felelős, vagy azokért a dolgokért amiket teszel?
de nem. csak azok miatt papolod a felelősséget, akiktől félsz, és akik érzelmileg sakkban tartanak.
a többi? akár én is? kit érdekel! felelősség az minden embertársam iránt? kit érdekel!
az nem hangzik olyan jól, abba annyira nem lehet kapaszkodni.
azt hiszem ennyire még nem gyűlöltem mint most.... ha ma éjjel nem vágok eret, talán holnapra újjászületek.


élet most kösz nem

annyira fáradékony voltam ma...
a kolleganőm nagyon aranyos, de olyan negatív néha, hogy nem tudok mit mondani rá...
és néha én is átveszem
mint most is.
sírok és nem tudom miért.
egyszerűen csak rámtört hogy tök egyedül vagyok mindenre,
élek de minek, a barátaim távol vannak, most a tesómék is, apám -anyám százfelé élnek...
és egyszerűen szörnyű volt ma hazajönnöm az üres lakásba.. (jó kivétel a két cicám... )
csak sírok, csak úgy jön, pedig nem történt semmi rossz.
rettentő nyomorultul érzem magam valahogy, és emiatt dühös is vagyok.
nem tetszik hogy elgyengülök, nem tudom tenni a dolgom, nem tudok mindig fényt sugározni.
annyi mindent kéne csinálnom de én ugyan hozzá nem fogok ma már... nincs is erőm, teljesen kiment, még egyenesen se tudom tartani magam.
nem baj, erőre kapok hamar, csak most... most ez a helyzet.

2010. július 22., csütörtök

Felvételi

8-kor megadták a ponthatárokat.
hú.
ha jól emlékszem 435 pontom volt a 480-as rendszerben.
(várhatóan) nagyon magasak lettek a pszichológia ponthatárok, ahova jelentkeztem, 446 és 449 voltak az államin.
az egyik költségtérítésesre bejutottam, de az 200/félév...:-S
a vicces az, hogy full 5-ös voltam (matek kivételével) suliban az utolsó két év végén, az érettségim 4.6 (matek miatt :)), és van B1 nyelvvizsgám is.
viszont mivel 2005 előtti az érettségim automatikusan 3-as átlagúnak számít...
lehet újra kéne érettségiznem egy-két tárgyból és kéne még egy nyelvvizsga is jövőre.
azért picit elszontyolodtam, de másrészről meg nem, mivel addig tudok tanfolyamra is járni, és maradok a melóhelyen :)

Új írások * Youlius :))



http://www.kristalycsakra.eoldal.hu/cikkek/aktualis-valtozasok/az-egyesito-energiakrol-_2010_-julius_

http://www.csillagtitkok.eoldal.hu/oldal/a-befogadas-szeretetteljes-tanitasa


csüti



Kezdem egyre jobban élvezni a melót!:)
Habár ma félreküldtem három borítékot házon belül, de mostmár teljes a lista hogy mit hova kell küldeni, így már nem tévedhetek később.
Nagyon aranyos az irodavezetőnk, helyrehoztuk gyorsan, és nem is lett gond belőle. :)
A kolleganőm ma is rámförmedt egyszer, de már kezdem megszokni.
Abszolút nem veszem fel, csak felszínesen érint. ("mondtam én valaha olyat hogy ......-t lehet csinálni?") :))) Mondom nem, de azt se mondtad hogy nem lehet. - ez vagyok én általában.
Jól elvagyunk. :D
Valahogy nem látom bunkónak, általában kedves, bár sajnos nem tartja sokra magát.
Tudom hogy ez hozzá tartozik még, sokat beszélgettünk, elég zúzós családi háttere van, elmesélt sokmindent.
Még tegnap összebarátkoztam a földszinti recis lánnyal, nagyon jófej csajszi, szoktunk beszélgetni ebédszünetben.
Neki is van tetkója, egy pár és ő is eltakarja :))))
Azt mondta rögtön kiszúrta hogy nekem is van :P
na mondom klassz, ennyire látszik?
Őt nem engedik olvasni, net sincs nála, 12 órát ül bennt, 450-es nettó órabérért... úgyhogy most keres melót, remélem talál valami nagyon szuper munkát, neki valót!!!

2010. július 21., szerda

a szerelemről

mikor az ember mindennel szembemegy amiben valaha hitt és amit biztosnak gondolt.
mikor olyan dolgokat ad fel és enged el amik eddig nagyon fontosak voltak neki.
mikor előbújik valaki a fedezékéből hogy meztelenül és sebezhetően ugyan de megmutassa Önmagát teljes pompájában a világnak.
és rájöjjön, ebben rejlik az ereje.
mikor valaki viszonzást nem várva szeret minket feltétlenül, tűzön-vízen át.
gondokon bajokon keresztül, akkoris ha megtagadják, lenézik, kigúnyolják.
mikor minden külső körülmény és látszat ellenére szerelmes valaki, annyira, hogy bármit megtenne Őérte.
ezáltal ÉL igazán, mindegy mit mondjon a világ, mert aki szeret abban benne lakik Isten.

mekkora kincs ez.
tudjuk, érezzük vajon?


a ma

A kezdeti rosszkedv ellenére minden jól ment :)
Úgy nyitottam, hogy mentem le a HÉV-hez, és a fuvallat szépen felfújta a miniszokim.
Mivel farmert nem lehet ide venni, ezért fekete vászonszokit vettem, olyan lambadásat.
Na egy az egyben engedett a légáramlatnak és egy 60 körüli bácsika aki épp jött föl szembetalálta magát a fekete bugyimmal XDDDDDD
Hát én olyan jól szórakoztam ezen, persze simítottam le mint Marilyn Monroe, de akkorát vigyorogtam rajta, és azóta is, ha eszembe jut :DDD

Bent volt egy-két stresszes időszak, de az igazi gond a kavarás, meg hogy nincs letisztulva semmi.
Szóval aki ott van az érti a dolgát, tudja ki mi hol, stb, de a rend az hiányzik, mert aki új, és nem látja még át ezeket az most találja ki a kb. 100 cégből hogy ki hova tartozik, mi a száma, mikor mit kell csinálni, kit lehet kapcsolni és hogyan stb.
A nagyjával elboldogulok nem is az, de próbálom rendbe is rakni a dolgokat mert ez így elég nagy káosz :)
Már a nap közepén ha szóltam a kolleganőmhöz úgy válaszolt vissza, hogy hmm.. kissé ingerülten.
Mondom jó, második napja vagyok, ne nagyon izéljen :) azért ezt így nem mondtam de utána nem szóltam hozzá én sem és inkább az irodavezetőt hívtam ha volt valami gond.
De azért két nap alatt átvettem az egész iktatást, a tárgyaló foglalási rendszert átlátom, a futárt, a kimenő postát, telefont is kezelek, fénymásolok, scannelek, az ügyfeleket kísérem a tárgyalókba, viszek vizet vagy kávét, utánuk rendbe kell rakni a tárgyalót, és akkor még ezen kívül x feladat van.
Szóval nem lehet azt mondani hogy lazsálok :))

Igazából mindenkivel kedves vagyok, tök jól megy így az egész. Van egy- kettő kifejezetten angyali beütésű ember, velük nagyon jóban vagyok, a többiek vagy általánosan kedvesek, vagy furán néznek :)))
Szóval itt maradok addig ameddig kell, aztán meglátjuk.
Kíváncsi vagyok a felvételi ponthatárokra, asszem 22-én vagyis holnap!!!! derülnek ki!!!!
Váááá de kíváncsi vagyok!!!:)))

imádom az ilyen kerteket..

2010. július 20., kedd

filózás

fuh néha annyira nem tudom mi van.
az egyik felem sikít mert nem akar napi 8 órát ücsörögni. Bár nem is az ücsörgés az ami a legjobban bosszant, hanem hogy nem lehetek én.
A tetoválásaimat el kell takarnom, farmert nem lehet felvenni, cipő is zárt legyen... pfff.
ennyire nem bírnám a korlátokat?
úgy tűnik :)
amúgy a 8 óra is úgy van, hogy nincs semmi zene. se rádió, se halkan, semmi.
Annyira életidegen néha...
Jó, netezni lehet... meg tanulni ha épp nincs senki.

a jó oldala az az anyagi része, az hogy be vagyok jelentve, és hogy jófejek a többiek. :)
azért ez nem rossz dolog.

talán elmúlik ez a kezdeti lázadásom.
csak azt nem tudom ez vajon az hogy a fentiek elirányítanak innen, vagy szimplán nyűgösség.

fürcsi képek vasárnapról

atyááám....:)

szépek vagyunk XD

kicsit több cicivel a felszínen egész jó sörreklám lenne...

vízibanzáj :)

Új hely

Megvolt az első nap!!:)))

Para-nem para, para-nem para így ment el a reggelem.
Végülis korábban érkeztem picit, és így az irodavezetőnek volt ideje körbevezetni az egész épületen :)
Nem semmi volt.
Kaptam belépőkártyát meg céges mobilt is! Tök klassz!!!:)
Amúgy a végére egész jól belejöttem... úgy kellett rámszólni hogy induljak haza.
Nagyjából megismertem az embereket, a vezetőket, pénzügyet, de .. annyi cég van, jojóznak a szemeim és a homlokom egyben ki akar szakadni a föld felé.
Jó sok mindent megtanultam ma is, és ennyi emberrel rég fogtam kezet egy nap alatt. :)
Azt tudom hogy nem ez életem állása :) de egyelőre nagyon jó!!! Ahhoz képest amit a boltban megszoktam elég laza.
Úgyhogy mostmár meló van :)

2010. július 19., hétfő

indulás

ma lesz az első napom az új helyen.
most aztán teljes mélységében át tudom érezni azoknak a félelmét, akik félnek a változásoktól..
már úgy keltem, hogy összeszorított a félelem, mostanra sikerült a nagyját fénybe oldani, de még érzem.
olyan erővel tört rám, hogy azt hittem bebújok az ágy alá és ott fogok gubbadni egész nap a sötétben.
minden idebennt játszódik le pedig... kívül nem változott semmi a változáson kívül :D
na, megyek tovább készülődni.
:)

Fény háromszög



http://www.csillagtitkok.eoldal.hu/oldal/a-feny-haromszog

Július végére, augusztus elejére! Nagy erejű üzi egy kirobbanó időszakról :)

*

Mamarazzi akcióban



Hugi zuhanyzás közben énekel :DD Nem bírtam ki...

Lupa lupa

Na, hazaértem végre :)
Néha alig akarom elhinni hogy egy nap alatt mennyi minden történhet.

Hugoméknál voltam, Akván.
Az ottlétem többségében szörnyen éreztem magam, néha jól.
Nehéz higgadtan beszélnem erről. Az a gond, hogy magamra vettem az ő gondjaikat is szépen.
Próbáltam megoldani.
De eleve kudarcra ítéltem magam, mivel nem tudom megtenni.
Próbálok nem a rossz dolgokra figyelni... de... egyszerűen halványlila lódobogásom sincs, hogy vegyem észre a jót, ha százfelől ömlik a negatív.
pl. ha tegnap nem megyek, nincs mit enniük a tesóméknak. Úgy felhúztam ezen az agyam, hogy legszívesebben ott helyben megraktam volna apámat.
Majdnem megette öcsém adagját is amit félretettünk, arra is ugrottam.
Aztán meg csodálkozom magamon, mi a fene van velem?? Nem szoktam így reagálni.

Öt óra felé elmentünk Hugival meg Rékáékkal strandolni, de ... valami ott se volt kóser, valahogy a levegőben volt valami feszültség vagy nem is tudom.
A vízben már jó volt :)))
Alig vártam... a Lupa-szigetre mentünk, vagyis ott a bányatóhoz.
Át akartam úszni a tavat, de nem akart senki velem jönni, egyedül meg azért nem mertem volna... úgyhogy csak félig úsztam át, kitűztem a célt, és mentem mint a gép egy idő után.
Már sípolt a tüdőm, begörcsölt a lábam, meg minden bajom volt, de úsztam előre, utána meg kifeküdtem a partra, és nagyon büszke voltam magamra.
Azért nem vagyok mindig ilyen katonás, jól elhülyültünk a vízben :)
Csináltam egy rakás fotót, utána sikerült megúsztatnom a mobilomat :DDDDD
Szóval most szárad.... remélem túléli. És a képek is.
Kértem a tavacskától szív alakú követ a szívemnek, és kaptam is egy fehéret :) Nagyon szép!

Jócskán estére értünk haza, Öcsémmel volt egy érdekes tanulmány-vitánk, annyira eltérően látjuk a dolgokat, én - úgy érzem - nem képviselek szélsőséget, ő viszont egyre ingerültebb lett.
Később rájöttem, hogy ha beszélgetek vele picit, és hagyom kibontakozni, utána ő is rugalmasabb. Talán mert figyelt rá valaki úgy igazából?

A jó hír, hogy szerettem volna elmenni strandra még a nyáron és el is jutottam :)
Meg fekete egyszerű naci is kellett, és Réka adott egyet ami tökéletes volt rám.
annyira jó mikor gyakorlatban is működik az, hogy kívánok valamit, és megvalósul.

Igeeeeeeen ,igen, igen igen, juhuhúúúúú!!!:)
Túlélte a telóm a vizet!!!!
És megvannak a képek is!!!!! Köszönöm, köszönöm!!!!:DDD

2010. július 18., vasárnap

Újabb gyöngyszem (L)



X-ray dog: Eden voyage (utazás az Édenbe)
(youtube: musichealsursoul)