2010. július 2., péntek

Epic zene

video
Immediate Music - Barbarians at the gate


Imádom az ilyen monumentális számokat!
Teljesen lázba tudnak hozni :)
Valaha talán harcos voltam, vannak emlékeim róla.
Az is egy állomás az úton...
Mindenesetre borzongok ettől a számtól :))

Bumeráng

ezt egy másik blogon találtam, és nagyon megfogott.
Alul odaírtam kié az írás, remélem nem haragszik hogy kiteszem :)

"Ha bántunk, a történet mindig rólunk szól.
Ha gondolattal, szóval, vagy tettel ítélkezünk lélektársunk felett, a bélyeget saját homlokunkra nyomjuk.
...
Elfogadni csak azt a tulajdonságot nehéz a másik emberben, ami elfojtottságként, feloldatlanságként zakatol saját bensőnkben is. Így ha elutasítással, lázadó haraggal fordulunk afelé, akivel találkozáshoz segít az élet, bizonyosak lehetünk abban, hogy az általa hozott üzenet befogadásával van gondunk, mert az tükörtartással szembesíti újra meg újra egónkat saját gyöngeségeivel.
...
Találkozások azért vannak, mert feladatunk van egymással, ez pedig minden esetben az ébresztés; a figyelmeztetés, hogy másfelé kell vennünk az irányt. Ebben precíz jelzőtáblánk a másik fél.
Érdemes megfigyelni, hogy miként vándorolunk egymás életében - hogyan botlunk egymásba, tűnünk el nyomtalanul, majd milyen forgatókönyv szerint bukkanunk fel néha - ismét - a másik sorskönyvében.
Üzenethozók vagyunk mindannyian, és hogy épp milyen "státuszban", milyen feladattal érkezünk, korábbi választásaink eredménye. A fizikai világban így nevezzük e társas megnyilvánulásainkat: szerepek. (Hiteles színjáték az egész - érted már? Éled már?)
...
Néha elég egy egymásra pillantás, és az üzenet máris megfogan a másik fél lelkében... máskor pedig hosszútávon össze kell fűződniük a sorsoknak ahhoz, hogy a rejtett kód megfejthesse önmagát.
...
Ha pedig a karma így végül oldást nyer, szabaddá válhatunk a másik követeléseitől, amelyek saját lelki fejlődésünket inspirálják, provokálják, kényszerítik haladásra. E rendkívül összetett és tudatos társasjáték ráadásul törvényszerűen úgy alakul, hogy e tanítások minden felet érinteni tudnak - a kölcsönösség elvén alapul ez az ébredésünket támogató összeesküvés-elmélet.
...
Bölcs felismerni, a karma nem büntetés, hanem lehetőség. Alkalom a megbocsátásra; ősminőségünkben, a Szeretetben való feloldódásunkra. Az más kérdés, hogy élünk-e ezzel az isteni ajándékkal, vagy inkább makacsul ragaszkodunk szenvedéseinkhez, "haragszomrád"-történeteinkhez, megmagyarázhatatlan rossz érzéseinkhez... ezzel áldozattá téve önmagunkat, időről időre.
...
Nincs véletlen. Aki felbukkan életünkben, és bármilyen formában hatást gyakorol ránk - azért jött, hogy tudatlanul is a Szeretet felé tereljen bennünket. Talán adott módszerei ennek ellenkezőjét sugallják felénk, mégis, ha szamszáránkat megszakítani kívánjuk, és belső szabadságunkat elfogadni végre, elengedhetetlen a felismerés: az Élet iskola, színház, amely tanításokkal lát el bennünket, tapasztalati úton, hogy tiszta önismeretre tehessünk szert: felvállaljuk Igaz Önvalónkat, a Szeretetet, amely kizárólagos lényegünk.
...
Bocsássunk meg végre, ha bántottak, és ha bántottunk.
Fejlődésünkért volt e fájdalmas közelítés, azért, hogy felismerjünk valami igazán fontosat... azt, hogy mind Egyek vagyunk."

(Cs. Szabó Virág - www.fenyhordozok.hu)

Tiszta víz

Úgy örülök hogy tévedtem!!!
Megvádoltak olyannal amit nem csináltam, és ittam a levét, esélyt se kapván a védekezésre.
Erre én is ugyanezt csináltam.
Ugyan nem teljesen nyilvánosan, és nem éreztem haragot, vagy rosszindulatot az illető felé, de mégis ... attól még mert nem nyilvános, létezett a gyanú.
Szóval itt és most, nagyon sajnálom amit feltételeztem Rólad, Évi!
Biztos meg volt az oka, remélem tanultam belőle, viszont annyira megkönnyebbültem hogy kiderült, alaptalan az egész.
Nem is akartam elhinni teljesen hogy ilyen lehetséges. Senkiről se tudnám 100%-ig ezt feltételezni.
Valamennyire mégis megtettem ezért kérlek ne haragudj!

Azt megtanultam, hogy cseppet sem számít ki mit mond.
Én tudom hogy tiszta a lelkiismeretem.
Sokkal magasabb fórum előtt felelek, és bátran tiszta szívvel oda tudok állni, ez az ami számít.
Így elenyészik a fontossága annak ki is volt a ludas valójában.
Teljesen lényegtelen már, a lecke megtanulva, és ezt köszönöm!
Az igazságot teljesen fölösleges kutatni, úgyis utat tör magának, és megnyilvánul a megfelelő helyen és időben.




Események

Olyan gyorsan mennek a dolgok valahogy.

Azt álmodtam hogy eljövök otthonról, fehér hálóingben, kiszállok az ablakon :), furcsa az ég, hókristályok szállingóznak, tisztán kivehetőek, és az egész olyan szürreális.
Úgy forrong, alakul, nem is tudom, túl gyorsan mozognak a felhők, szürke,kék,fekete kavarog...
Mennék vissza, de túl magasan van az ablak, elkúszom a kapuig, sárban, vízben.
Be kell vagy 10x ütni a kódot, és az utolsóknál egy árnyék vetül rám, de végül sikerül bejutni.

Aztán úgy döntöttem nem megyek ma suliba, annyi dolgom van most, hogy nem mehetek.
Délelőtt megint rámtörtek a félelmek, hogy nem tudom hogy lesz tovább, megint tök egyedül vagyok mindenre, úgyse segít senki.
Egy pillanatra jött volna a magányos harcosnő - egó, de már nem élek vele.

Olyan furi dolog történt. Szoktam néha jósolgatni magamnak az angyalforrás.hu-n és a tündérkártyában tegnap azt húztam hogy gyerek és család, hogy érkezik hozzám egy gyermek vagy valami családtaggal kapcsolatos esemény lesz.
Erre ma hív Apu, (nem a francia :P), hogy felmondták az albérletüket, és augusztustól ide költöznének a gyerekek - vagyis a tesóim :)
Elmennek majd dolgozni, meg Apu is próbál valami új helyet keresni.

Erre kb egy fél órával hív az exem hogy egy régi "barátnőjének" vett telefont, és csinált rá a csaj valami marha nagy számlát, azt meg most vonják a fizujából 3 hónapig, és hát ezt most nem részletezem, de ez is érint engem.
Bevallom már megint egy kicsit megijedtem.
Fogalmam sincs hogy fogom megoldani a dolgokat, még jó hogy most legalább munkám lett :)
Felvettek recepciósnak egy irodaházba :))

Már annyira nem pánikolok mint régen.
Talán apámnak is jó ébresztő lesz ez, és nem fog elpiálni 50-60 ezreket egy hónapban.... :(
Tényleg csak valami nagyon drasztikus történés tudja ebből az állapotból kiszedni őt, kicsit talán túl lazán veszi a dolgokat. Ha nincs pénz, kölcsönkér, csak épp azt is vissza kell adni.
Remélem felrázza ez az eset, és rendbeszedi magát.

Én meg befejezhetném a jövőn való rágódást... teljesen fölösleges.. :)
„A szerelem valójában egy út, amelyen,
ha elindulunk,

végül önmagunkhoz
érkezünk meg.”

2010. július 1., csütörtök

JÚLIUSRA


Egy gyönyörű szám

video
Sarah Brightman - He doesn't see me

Nemrég akadtam rá, és azonnal magával ragadott.
Annyira szép :)
talán később lefordítom a szövegét, az is hmm.. sokat mondó.

Nem lát engem

Mikor elmegy mellettem
Ő egy fénysugár
Mint az égből földre érő
első csepp napfény
Tudom, ő egy király
Aki királynőt érdemel
De én nem vagyok királynő...
És ezért észre sem vesz

Mikor ő táncol
Mindig mosolyra derít
Mindent az ő fényéhez
képest látok
Olyan kellem van a mozdulataiban
Amilyen nekem sose lesz
Én nem vagyok ilyen kecses
Ó, én nem vagyok ilyen kecses

Minél közelebb kerül
Annál jobban elrejtőzöm
Úgy szégyellem a testem és a hangom
Vannak határok amiket
a háború ellenére
átlépünk
De a saját határainkat úgy tűnik
nem vagyunk képesek

Olyan kisugárzása van a lánynak
ami gyengéden körbeveszi
tündöklő ragyogása
átfénylik az életén
Ő annyira több másnál mint amennyire nem az (?)
De ezeket én nem látom...
Mert ő nem lát engem
És ő ezért nem lát engem

Vannak dolgok amiken változtathatunk
Ha azt választjuk hogy küzdünk
De az igazságtalanság falai magasak

Mikor elmegy mellettem
Ő egy fénysugár
Mint az égből földre érő
első csepp napfény
Tudom, ő egy király
Aki királynőt érdemel
Valaki mást mint én vagyok
Annyira mást mint én

Ő nem lát engem..

No comment

Ezeknek azt mondom: nincs semmi eredmény áldozat nélkül.

Hogyha valaki földi előnyökért rosszul kötött házasságot, helytelenül választotta meg az élete párját, és belátja a rossz következményekből, hogy mit hozott neki a tévedése, hordozza türelemmel azokat a következményeket, amelyek tévedéséből fakadtak, s bízza a sorsát Istenre: amikor Isten elégnek látja - mert már elég mélyen a lelkébe vésődött a tanulság - lesz gondja megtérő és javulni vágyó gyermekére, és elhozza számára a szabadulás idejét. Ha az örömöket nem taIálja meg, semmi esetre se próbálkozzék másfelé, hogy örömökre és kiegyenlítődésre váró lelkének kielégülést leljen.

Ezzel nem azt mondom, hogy bizonyos esetekben nincsen helye az elválásnak. Van helye, mert hiszen a bűntől és az ördögtől megszállott lelkeket nem minden esetben lehet megszabadítani; de csak ha már minden lehetőséget kipróbált, minden törvényes eszközzel kísérletezett, és már az élete forog kockán, akkor cselekedje lelkiismerete szerint azt, amit az emberi törvények megengednek.

De ha már egyszer szeretet kötötte össze a két lelket, és ez a szeretet nemcsak pusztán a test kívánsága és az ösztöni életnek kedvező lehetőség után való vágyakozás volt, hanem abban a lélek is részt vett a maga fejlettségi foka szerint, akkor tűrjenek és keressék Istenben a kiegyenlítődés és kiengesztelődés lehetőségét, térjenek meg mindketten bűneikből. És ha a bűneikből megtérnek, vagy legalábbis megtérni szándékoznak, akkor az Isten Szentlelke mindannyiszor összeolvasztja és felgyújtja bennük azt az érzést, amely egyszer valaha szeretet volt.

Mert tűrés és szenvedés nélkül nem lehet kiengesztelni a törvényt; tűrés nélkül nem lehet meghódítani a boldogságot. Mert azt ismerje és tudja meg mindenki, hogy ha egyszer szeretet kapcsolt össze két embert, illetőleg szerelmi érzés élt a felfokozott szeretetben, akkor abban a szeretetben élni, abban a szeretetben tűrni, abban a szeretetben továbbfejleszteni a jót, az igazat, abban a szeretetben áldozatot hozni annyit jelent, mint mindegyiknek a saját lelki másik feléért való tűrés, annak a boldogságnak elérhetésére hozott áldozat, amely majd a jövőben zavartalan, örök és igaz boldogságot fog neki nyújtani.


Minden egyes fájdalom, amit élettársad szívében vágsz gonosz indulatból, amely a lelkedet vele szemben elfoglalja, minden egyes szenvedő érzés, amelyet hitvestársad lelkébe mint a mérget belecsepegtettél, a magad lelkébe hatolt bele, a magad lelkének a másik felét sebezte meg, mert ez árnyékot vet a te lelkedre, és ez az árnyék az, amely közéd és a lelked másik fele közé áll; ez az árnyék az, amely útjába áll annak, hogy egymást felismerhessétek.


Minden hiba, minden tévedés, minden visszaélés, amely ezzel az érzéssel kapcsolatban az emberek között bekövetkezik, elválasztó, szenvedést okozó áradat, amely a boldogság kapuját torlaszolja el előttük.


Szent legyen előttetek a szeretet és a szerelem, mint Istentől adott törvény, amelyet Ő írt a szívetekbe. Annál inkább szent legyen, mert Isten úgy akarja, hogy ebben a törvényben kiengesztelődve és megtisztulva felemelkedhessetek és megérthessétek az ő nagy szeretetét.

(angyalforras.hu)

Szünet

Ma elmaradt az óra.
Úgy döntöttem nem megyek haza rögtön, kiültem a Vérmezőre, kicsit írogatni, lazuli.
Nem nagyon sikerült...
Elég feszült voltam, kétszer majdnem eltrafáltak a zebrán suliból jövet, úgy tűnik nem vagyok az autósok kedvence :)))
Tele van kalanddal, impulzív történésekkel az életem, mégis néha elégedetlen vagyok.
Nemrég rájöttem, mindenképp akkor halok meg amikor eljött az időm, azóta viszont ki akarom próbálni a legvadabb dolgokat!
Azt már elhatároztam hogy fogok bungee-jumpingolni, hogy mikor, hol, hogy az még rejtély :)
De fogok. Muszáj kipróbálnom :)
Lehet hogy ezen a nyáron kihagyok majd dolgokat, nem megyek annyit strandra, még nem tudom, de ezért olyan relatíve hosszú az élet.
Hova rohanjak, lesz még nyár!
Szerintem ha így haladok, 60 évesen is felülök majd az unokámmal a vidámpark legdurvább gépeire. :))))

Hazafelé jövet éreztem hogy vizes a fű a parkban, és bejött a romantikus gondolat, hogy biztos harmatos, és milyen frissítő érzés benne lépkedni.
Utána meg jött a vigyori része, mert elvileg lehetne kutyapisi is. Sok ott a kutya.
Elképzeltem ahogy élvezkedve, kecsesen lépkedek a tömény kutyahúgyban, amit harmatnak gondolok. :DD
Persze ipari mennyiségű kutya kéne hogy az egész parkot elhugyosítsák, de a mai világban már bármi lehetséges :DD

Arra is rájöttem így figyelgetve hogy rengeteg pasinak problémája van a nőkkel.
Talán egy-kettő van akinek egészséges az énképe és a felfogása rólunk.
Mások frusztráltak, félnek, és ezt különböző technikákkal palástolják. Mindennek megvan a gyökere persze, és ezt főként nők idézték elő bennük. (anya, testvér, esetleg barátnő)
De olyat is láttam már, hogy akár a család vagy egy társaság férfitagjai a saját nőktől való félelmüket levezették egyvalakin a csoportból.
Telenyomták a saját frusztráltságukkal, rossz tapasztalataikkal, viccelődtek vele, hogy magukat a nők számára kívánatossá tegyék, mutatván, ők ezen már túl vannak.
Ezt most nincs kedvem boncolgatni, de érdekes volt figyelni a reakciókat, pláne hogy mindenki nekivetkőzött a meleg miatt :)

2010. június 30., szerda

Imáádom!!!

video

It's raining men, Bridget Jones-sal :)))

..Légy boldog a Földön!

...És történt, hogy amikor látta, a tömeg napról napra erősebben szorongatja, egyre közelebb nyomulnak hozzá, és látta, hogy mind vadabbul akarják kényszeríteni, hogy szünet nélkül gyógyítsa és csodákkal halmozza el őket, hogy ő tanuljon helyettük, és az ő életüket élje, azon a napon a Mester egymaga felment egy elhagyatott dombtetőre, és ott imádkozni kezdett.

És azt mondotta az ő szívében:
"Örökkévaló tündöklő Lét, ha Te is úgy akarod, múljék el tőlem ez a pohár, engedd, hogy feladjam ezt a lehetetlen vállalkozást.
egyetlen egy lélek helyett sem élhetem az ő életét, mégis tízezrek követelnék ezt tőlem.
Nagyon sajnálom, hogy hagytam hogy mindez megtörténjék. Ha Te is úgy akarod, engedd, hogy visszatérjek a gépeimhez, meg a szerszámaimhoz, és ugyanúgy élhessek mint a többi ember."
És akkor ott a dombtetőn egy hang szólott hozzá, se nem férfié, sem nem asszonyé, sem hangos nem volt sem halk, egy végtelenül szeretetteljes hang. És a hang azt mondotta neki:
"Ne az én akaratom hanem a tiéd teljesüljön, mert ami a te akaratod, számodra az az én akaratom is. Járd hát utadat akár a többi ember és légy boldog a Földön."

Ezeket hallván a Mestert öröm fogta el, és köszönetet rebegett, és miközben lejött a dombtetőről, egy kis munkadalocskát dúdolgatott.
És amikor körülfogta a siránkozó tömeg, és könyörögni kezdtek hogy gyógyítson, és tanuljon helyettük, és napi huszonnégy órán át hallgassa panaszaikat, és csodákkal szórakoztassa őket, rámosolygott a sokaságra és kedvesen azt mondta nekik :
-Abbahagytam.

A sokaság meglepetésében egy pillanatra megnémult.

És ő így szólott hozzájuk:
- Ha egy ember azt mondja Istennek hogy mindeneknél nagyobb vágya a szenvedő világon segíteni, bármekkora árat is kell ezért fizetnie, és Isten válaszol neki, és megmondja, mit kell tennie, vajon úgy kell -e cselekednie az embernek, ahogyan Istentől hallotta?
-Természetesen, Mester - kiáltotta a tömeg. - örömmel kell elszenvedni akár a pokol kínjait is, ha egyszer Isten így kívánta!
-Mit sem számít, mekkorák a kínok, vagy hogy mekkora a feladat amit kapott?
-Ha Isten kívánja így, tisztelet annak, akit felakasztanak, dicsőség, akit keresztre feszítenek és megégetnek - felelték.
-És mit tennétek akkor - kérdezte a Mester a sokaságtól -, ha Isten maga közvetlenül hozzátok szólna, és azt mondaná:
-MEGPARANCSOLOM, HOGY LÉGY BOLDOG, AMÍG CSAK ÉLSZ E VILÁGON!
Akkor mit tennétek?

És a sokaság hallgatott, néma csönd borult a dombvidékre, a völgyekre, amelyeket a tömeg ellepett.
És a csöndben felhangzott a Mester szava:
-Boldogságunk útján találhatunk rá a tanulnivalóra, amelynek kedvéért ezt a létidőt választottuk. Ezt tanultam én a mai napon, és úgy döntöttem, hogy elhagylak benneteket, járja ki-ki a maga útját, úgy, ahogyan az neki tetszik.
És a Mester elindult a maga útján, áthaladt a tömegen és otthagyta őket, és visszatért az emberek és gépek hétköznapi világába.


*


Messiás - nagyon tanulságos!!!

És a Mester mindig példabeszédekben szólt az emberekhez.
És így beszélt hozzájuk:
- Mindannyiunknak hatalmunkban áll választani egészség és betegség, gazdagság és szegénység, szabadság és szolgaság között. A miénk a döntés, nem pedig bárki másé.
Megszólalt erre egy molnárlegény, és azt mondta:
-Te könnyen beszélsz, Mester, mert terád gondot viselnek, nem úgy , mint ránk, és neked nem kell a mindennapi betevődért gürcölnöd, mint nekünk.
Ebben a mi világunkban az embernek keményen meg kell dolgoznia a megélhetésért.

A Mester felelt neki, mondván:
-Volt egyszer , hogy egy kristálytiszta vizű, hatalmas folyó fenekén különös lények éltek.
A folyó csendesen hömpölygött mindannyiuk - fiatalok és öregek, gazdagok és szegények, jók és gonoszak - fölött, a víz folyt, ahogyan folynia kellett, a víz csupán kristálytiszta önmagát ismerte.
A lények mindegyike görcsösen kapaszkodott a folyómeder mélyén heverő ágakba meg kövekbe, mert életük volt a kapaszkodás, az, hogy ellenálljanak a sodró áramlásnak, ezt tanulták születésük pillanatától.
Végül azonban az egyik lény így szólt: "Elegem van már ebből a kapaszkodásból. Bár a saját szememmel nem tudok meggyőződni róla, de bízom benne, hogy a folyó tudja, hová folyik.
Hagyom hát, hadd sodorjon magával az áramlás, és vigyen, ahová akar. Ha továbbra is itt kapaszkodom, belehalok az unalomba."
A többi lény kinevette, és azt mondták: "Te bolond! Engedd csak el magad, és az áramlás, amelyet oly nagyra tartasz, majd jól megforgat, odavág és úgy szétmorzsol a köveken, hogy abba hamarabb belehalsz, mint az unalomba!"
De a lény nem hallgatott rájuk, hanem elszántan elengedte, amibe addig kapaszkodott, mire valóban rögtön forogni, bukdácsolni kezdett, és az áramlás a kövekhez vagdalta.
Ám a lény ennek ellenére sem kapaszkodott meg újra, az áramlás így egy idő múlva felemelte, a folyómeder fenekéről, és többé már nem ütődött, zúzódott.
Azok a lények pedig akik a folyó alján éltek tovább, és nem ismerték a sodródót, így kiáltottak fel:
"Lássatok csodát! ugyanolyan lény mint mi vagyunk, de ő repül!
Íme a Messiás, aki eljött, hogy mindnyájunkat megváltson!"
És a sodródó így szólott: "Dehogy vagyok én Messiás, vagy akkor ti is azok vagytok. A folyónak telik kedve benne, hogy felemeljen bennünket, hogy szabaddá tegyen, ha van merszünk hozzá, hogy elengedjük, amibe kapaszkodtunk.
Valódi tennivalónk az utazás, a nagy kaland."
De ők csak egyre azt kiáltozták: "Megváltó" és továbbra is görcsösen kapaszkodtak a kövekbe, és a következő pillanatban a sodródó eltűnt a szemük elől, ők pedig ott maradtak és legendákat találtak ki maguknak holmi Megváltóról.

(folyt.) (Richard Bach: Illúziók)

2010. június 29., kedd

Vicces :)

video

Sok hűhó semmiért egyik legjobb jelenete!:))

Birtoklás


Ha az energiát kölcsön kapjuk, lelkünk Istené, testünk a Földanyáé, vajon mi a miénk?
Változás volt van és lesz is mindig.
Örök érvényű.

Biztonságra mindenkinek szüksége van.
Ez valahogy benne van az ember alaptermészetében.
De ha múlandó dolgokkal bástyázzuk körbe magunkat és 100%-osan azokra támaszkodunk, csalódni fogunk idővel.
Jó esetben ezt belátjuk, beljebb és feljebb tekintünk magunkban, más esetben még többet halmozunk magunk köré, és még görcsösebben kapaszkodunk ezekbe.
Az igazi biztonságot az Önmagunkba és az Életbe vetett hit fogja hosszú távon garantálni.
Hiszen ha minden változik, legjobb, ha meglovagoljuk a hullámokat, így "felül" tudunk maradni.
Sokszor nem könnyű megváltoztatni magunkban a hozzáállást. Nagyon nem az.
Ez valahogy embertípus kérdése is, van akinek kemény leckék árán kell megtanulnia, másnak csípőből megy.

Mit akarhatunk birtokolni? Javakat, embereket, érzéseket... és még ki tudja mit.
Ha minden forog, minden változik, automatikusan kudarcra ítéli magát az aki birtokolni akar.
A változatlanság a mozdulatlanság halálszerű, megrekedt állapot.
Betegségeket, gátakat okoz, mint ahogy a bezárt víz is megposhad, rohad, és idővel mérgezővé válik.
A változással szembeni ellenállás hátterében irányítási kényszer, ragaszkodás, makacs akarat, ezek mögött pedig az ősbizalom, a biztonságérzet hiánya és félelem lapul.
Akinek nincs elég önmagába vetett hite, nem hiszi, érzi, tudja, mélyen belül hogy szembe tud nézni az új dolgokkal, helyzetekkel, új kihívásokkal annak gondot tud okozni a változás.

Coelho-t idézve nézhetek úgy magamra mint egy áldozatra akit megtaposnak, vagy aki tehetetlenül vergődik a sors folyamában, de nézhetek úgy is, mint egy kincskereső kalandor, aki mindenből tanul valamit, tudja minden őérte van, és a gondviselés tökéletes védelme alatt áll - ha engedi.
Birtokolni az anyagi részünk akar. Ha ez nagyon erős, ha valaki nagyon földies típus, neki nehezebb elfogadni a változásokat.
Ehhez kell egyfajta belső ellazultság.
Nem elég azt mutatni kifelé, ne csapjuk be magunkat!

Nekem mondjuk nem ment rögtön. Ami épp a legjobban fogva tartott (vajon ki a börtönőr?) azt adtam át fölfelé egy jobb megoldás reményében, első körben.
Mégis volt hogy azt hittem és hitettem el magammal hogy már elengedtem, és be kellett látnom hogy mégsem.
Volt hogy visszaestem, és kuporogtam a cuccaim, régi érzéseim mögött, elkeseredve hogy ez se megy.
De kiderült csak azért hogy erőt gyűjtsek a következő ugráshoz.
Van ilyen is, ez egy folyamat, nem lehet mindent azonnal.
És senki se lesz attól kevesebb mert rájön hogy van még benne birtoklási vágy.
Hatalmas lépés az is ha felismerjük, és bevalljuk magunknak.
Hányszor átvágtam én is magam, hányszor tetszelegtem az "én már ezen túl vagyok"* pózban, miközben még csak az első tántorgó lépéseket tettem meg.
Türelem, éberség, gyengéd figyelem kell ehhez önmagunk felé.


*(na itt elég érdekes dolog jutott az eszembe, ezen sokszor gondolkodtam. A pozitúra mágiájának hívta ezt Szepes Mária, vagyis ha összekulcsolom a kezem, esetleg letérdelek, automatikusan az ima áhítatát érzem. ez vonatkozhat minden másra is.
Az imagináció határtalan lehetőségeket vonzhat, ezt ma már mindenki tudja.
Nem titok :DD
Szóval ha elképzelem hogy már megszabadultam a birtoklási mániámtól akkor elvileg úgy is van.
És itt jön be, úgy gondolom az időtényező.
A Titok-ban úgy mutatták hogy a kívánt dolog(vagy bármi más) közeledik, közeledik, és a megfelelő időben megkapjuk.
Valahogy így lehet minden más területen is. Ha én kijelentem hogy megszabadultam egy mániámtól, és elképzelem, átérzem ahogy szabadon élek, érzek, ennek az állapotnak az elérését felgyorsítom.
De ha van valami ami akadályozza, belső gátak, félelmek, akkor egyre gyakrabban bukkannak ezek felszínre, egyre több jön, sorban, feldolgozandó traumák, mély fájdalmak, elfojtások, szégyen, kínos helyzetek, rejtegetett sebek, gyűlölet, magány-érzet és sorolhatnám.
Ahogy közeledik a kívánt dolog, helyzet, állapot, kezdi az útjában levő dolgokat felbolygatni, végül "kiszemeteli" az emberből ami nem kell már, hogy helyet csináljon magának, az újnak.

Legmélyebben mindig az lapul hogy lehet, nem fogadom el, nem szeretem magam.
Ez az amiből minden kiindul, ez van minden mögött, Önmagunk elfogadása és szeretete az alap, ami meggyógyítható.

Amit a szövegben írtam, egós pózolásra, mások fölé kerekedésre értettem, nem az előbb leírtakra.
Ezért volt a kis kitérő.
:))

Az igazán nagy mestereknek semmi extra titkuk nincsen.
Ám ahhoz, hogy teljesen rá merjék bízni magunkat Istenre, a világegyetem erőire, meg kell tanulniuk elfogadni a változásokat, és nem a saját akaratuk szerint erőltetni a dolgokat, azok mikéntjét és időpontját.
Nem kis feladat...
Van amit mi is megváltoztathatunk akaratunkból (általában a kis dolgokat), de az igazán nagy volumenű dolgokat jobb ha Istenre (vagy Univerzumra) bízzuk. :)

Ez a felfogás nem talajtalanságot, "elszállást" vagy felelőtlenséget jelent, mint ahogy a tiltakozó elmék hívják.
Olyasmi érzés szerintem mint amikor kifekszem hanyatt a fűre.
Beengedem a napsütést, a szelet, a csodaszép eget, a felhőket, és érzem hogy része vagyok ennek a világnak.
Érzem a Földanya simogató szeretetét is és feltöltődöm az univerzum végtelen energiájával.
Beengedem, elfogadom, mert tudom hogy jót akar nekem.
Érzem hogy élek, és érzem a földet is.
Nem vagyok talajtalan :)

Szerintem vigyázzunk rá, szeressük és tiszteljük az értékeinket, amiket megőrzésre kaptunk, de ne akarjuk kisajátítani.
A madár is szabadon szárnyalva a legszebb.

:)

Az egyetlennek

Szeretlek mindenképp.
Ezen nem változtat semmi.
Tudod külföldön sem lennék messzebb, mint most.

2010. június 28., hétfő

Egy szál nő apró örömei... ma.

Na az ilyen apró örömökért érdemes élni :)))
Elmentem a Városmajorba, szedtem hársfavirágot, meg punnyadtam picit egy csomó padon :)
Postáról hazamenet, két srác mellett épp hogy elfértem, erre az egyik arrébb ugrik és utánam kiáltja "bocsásson meg szép hölgyem":DDD
Mondtam semmi baj.
Erre még utánam kiabál "helyesbítek, Nagyon szép hölgyem!" XDDD
Megköszöntem, és vigyorogtam egész úton hazafelé.
Hát igen, kell ez egy nő lelkének, úgyhogy uraim, aktivizálhatják a bókolókészségüket :))))
Hazaérve jött a második "apró" öröm, vagyis hétköznapi orgazmus :DD
A SÖR!!! Mint a filmekben, beestem az ajtón, cuccok a földre, hátamat a falnak és jéghideg sööör...
Évekig nem értettem mi olyan jó a sörben, keserű, sárga lötty.
26 évesen megvilágosodtam :DDD
Valami fennséges! (persze.. mértékkel. az utolsót akkor ittam mikor a Shakira klipet tettem fel)

Mostanában Bourne-t nézek.
Trilógia, kémes, akciós, titkosügynökös.
Nagyon szeretem, mert okos, pörgős, és helyes a főszereplő :P
Jaaaa és nem utolsósorban a harci jelenetek szuper jól meg vannak koreografálva!
Hihető, gyors, pontos, és erőteljes. Tényleg a harcképtelenné-tevésre (vagy épp likvidálásra) megy, nem csak úgy hadonásznak a levegőben direkt melléütve.
Nagyon csúcs!

(ja, még mindig nő vagyok, de nekem így kalandos, így szeretem, jó néha pasis dolgokat csinálni.)

Hümm.

Nahát, mi történt!:)
Mentem suliba, és ott a Detti (grafikus-tervező csajszi) mesélte hogy álmodott velem.
Azt álmodta, hogy a férjével ülnek egy nagy kávézó-félében és én énekeltem a színpadon :))))
Hát úgy de úgy megörültem neki :)))))
Nyilván nem én vagyok minden gondolata a nap 24 órájában, és mégis ezt az üzenetet kapta rólam...
Úgy tűnik hülyeség lenne letenni az énekesi pályáról! :)

Útközben kiolvastam a Zahirt (újra). Nagyon jó volt, még mindig :)))
Bár egy ilyen kaliberű könyvnek más befejezést szántam volna.
Ez a "terhes vagyok, valaki jött aztán továbbállt" szöveg a csajtól, a 2 éve nem látott szerelmének mondva, nekem azért elég meredek. (De lehet én vagyok túl maradi :))
Elég fura fejet vághattam a metrón :)))) Meresztettem a szemem a könyvre, félmosollyal, szemöldököm az egekben.
Nem akarok még maradibbnak tűnni mint amilyen vagyok (az se semmi:D), de összehasonlítja az író magát meg a feleségét Odüsszeusszal és Pénelopéval.
Pénelopé ha jól tudom tizenakárhány évet várt a férjére, de valahogy mégsem lett terhes, pedig a házuk dugig volt erőszakos kérőkkel.
Ettől függetlenül persze jó volt a könyv, őszinte, szabadelvű, sokszor felemelő, úgy hm.. kinyitja az embert belül. Nyitottá teszi.
De ahhoz hogy ilyen befejezést el tudjak fogadni még párszor el kell olvasnom :D

Az óra egyik felében a mérleget vettük számvitelből, (nyilván nem teljes mélységében, de azért legyen fogalmunk róla), meg beszéltünk sok-sok dologról.
Volt elég szomorú is.
Az egyik srácnak van egy kislánya, egy panelban élnek, hitelből vették és már kevesebbet ér a lakás mint amennyi a hitel rajta.
Ilyenkor a bank nagylelkűen felajánlja hogy vonjanak be még egy lakást a hitelbe (ha ha), vagy árverés, és utána még vonják a fizujából részletekben a fennmaradót.
Elég szomorkássá vált a közhangulat, azt hiszem érthető okokból.
Tudom hogy nem használ ha arra figyelünk ami "rossz", de most mondhatja bárki hogy ne legyek empatikus. Hiába, nem tudom megcsinálni.
Remélem találnak valami jó megoldást, örökölnek vagy tudomisén, tényleg szívből kívánom, hogy rendeződjön a helyzetük!

Óra végére már mindenkinek kocsányon lógtak a szemei, de a tanárnő nagyon lelkes volt, imádja a szakmáját :))
Úgy csillog a szeme ha jegyzett tőkét vagy forgóeszközt lát a feladatban, mint másnak, ha megnyeri a lottót :DD

Leírtam a párbeszédet:
-Most hogy felrajzoltam ezt a gyönyörű mérleget...
-Mi a szép benne? (ingatlanos hölgy)
-Hát nekem már szép.
-Fura a gusztusa.
:DDD

(csatlakozom)

Június utolsó hetére! :)


*

http://csillagmag.hu/napi-csillaguzenetek/polaris-vihar/

http://www.csillagtitkok.eoldal.hu/oldal/pollux-a-sarkara-all


Június 28-29.

Az ösvény feltárul… ha megtalálod magadban a vezérlő isteni Vágyat. Képek, megérzések érnek el téged isteni Utadról. Figyeld meg, honnan indul Fényhidad belőled, hogy megtaláld a kaput, min belépsz Új Világodba. Üzenetek érkeznek szellemi tereiden át, hogy segítsék felismeréseidet és döntéseidet. Birtokba veheted a hidat, melyet magadnak építettél. Kérd Jézust és Szűzanyát kísérjenek el utadon, hogy velük egységben isteni Létedbe léphess. Ha szíved igaz és tiszta, szándékod nemes, a kapu kitárul, s angyalok boldog serege fogad, őrt állva Utad mentén.
Nem kell ezzel kapcsolatban hatalmas feladatokra gondolnod, mert mindig az apró dolgokban tárulnak fel a legnagyobb csodák. Utad lehet egy érzés vagy eszme kiteljesedése benned, segítségnyújtás, vagy akár példamutató magatartás valamiben, a lényeg, hogy szíveddel tisztán megérezd: igen, ez az!
A hónap utolsó napján ünnepelj! Ünnepeld az Életet, az isteni Ajándékot, mely a megélés lehetőségét adja neked. Engedd lelked boldogságát magadba és az öröm felemelő energiáival töltekezz fel. Tekints mindenre a csodálat szemével, hogy a hála eljuttasson a kegyelmi állapot energiáiba.
Jó Utat mindenkinek!

(kristalycsakra.hu)

2010. június 27., vasárnap

Kullancs

Ma találtam egy kullancsot a térdhajlatomban.
Már elég nagy volt, és júúúúúj de gusztustalan. :))
Évitől kérdeztem hogy kell kiszedni, kb negyed órát kínlódtam vele, nekiálltam, aztán mégse, fujjogtam meg hisztiztem mert nem akartam hozzányúlni.
Másból simán kiszedem, de magamból...
Földön hempergőzős hiszti, aztán szobában csíkban járkálós hiszti, de hát akkor se lehetek ilyen lekvár!
Kandi kamerával szánalmas.hu-ra felrakva egész nagy sikere lehetett volna a kullancs-kiszedő akciómnak :DD
A hisztis hülye p**** esete.
Végül csak megembereltem magam, és kiszedtem. Hamar kijött, nem volt nagy szám.
Én vagyok a nap hőse! :D

Tisztelt Önmagad!

video