2010. szeptember 20., hétfő

reggel


Ma elindultam dolgozni, kicsit később mint múlt héten, mivel most délutános vagyok.

Megyek, megyek, kicsit morcosan, vagyis csak úgy menetelek, talán kicsit gondterhelten néztem előre.

Egyszer csak elém lép egy bácsi, két ujjával kicsit megérinti a vállamat, és azt mondja hogy "ahogy megy, milyen csinos, de legyen szíves mosolyogjon, hadd fájjon a fiúk szíve"


:-DD


2 megjegyzés:

  1. És igaza volt, tudd meg! :-)))))

    VálaszTörlés
  2. :-))
    tény hogy elég morcosan tudok nézni, ha el vagyok merülve magamban...
    régebben volt olyan hogy egy barátnőm akivel talim lett volna, tíz percig ácsorgott tőlem pár méterre (nem vettem észre), mert nem mert odajönni, azt mondta úgy néztem, mintha valakit meg akarnék ölni.
    Pedig csak elbambultam :-)))

    VálaszTörlés