2010. november 12., péntek

Szűk szeretet

A kérdésedre, hogy miért ritka a hosszan tartó „fonó társulás " csak egy magasabb síkról adható válasz.
Es ez a következő: az egyetemes szeretet hiányának gondját nem lehet jól sikerült magán -paktumokkal megoldani.
Az, hogy két ember között működik a szeretet, nem jelenti azt, hogy már mindenkivel működik. A szeretetlenség - ezt ne feledd, - mindig az Egésszel való konfliktusunk eredménye.
Ezt egy-két ponton feloldani kevés.
Nem is lehet.
Nem igaz az, amit valamelyik pszichológus mondott: „hogyha két ember szereti egymást, éppen elég, mert ők már tudják, mi a szeretet. "
Nem tudják! El kell mennünk a távolabbi telkekhez, azok közé, akik idegennek
tűnnek számunkra — meg kell találnunk bennük is az ismerősöket.
Ismerjük jól az egymást szerető párok, vagy családok önzését és kíméletlen közönyét mások felé.
Ülnek az életükben, mint egy kényelmes mentőcsónakban,boldogan fogják egymás kezét, s közönyösen nézik, hogy körülöttük mindenki fuldoklik, és süllyed a Titanic.
Nemcsak egy ember lehet egoista, de egy szerelmespár és egy család is. Ezért például a „családi-szeretet" a legnagyobb csapda lehet, nem egyéb, mint csoportönzés. Ráadásul azzal a hazugsággal leöntve, hogy mi, kérem „szeretetben" élünk.
Súlyos karmikus következménye lehet az ilyen önző boldogságnak.

M.P

1 megjegyzés:

  1. Sokat gondolkoztam azon, amit írtál... Én a pszichológussal értek egyet. Sokat kell még tanulnunk a szeretetről, de az biztos, hogy legjobb tanítóink azok, akik a mindennapjainkban jelen vannak. Rajtuk kell elsősorban gyakorolnunk.

    VálaszTörlés