Nemsokára indulok Apu elé, a Népligetbe :))
Elvileg a nagypapám is ott lesz, akit még sose láttam... Marius már megérkezett tegnap reggel, ő a féltestvérem, de még soha nem láttam :)
Olyan furát álmodtam...
Egy szőke hajú, bőrkabátos, magas mosolygós pasival voltam. Valami randi-félén, vagy legalábbis kísérgetett egy vásárban, nagyon kedves és jó kedélyű volt.
Hugicám is ott volt, elkottyintotta, hogy a Délinél lakom, amúgy meg mennünk kell, kérdezte láthat-e még, mondtam hogy nem tudom. Kérdezte le akarom-e rázni, úgy megijedt mint egy gyerek, mondtam hogy nem, dehogy, csak még nem tudok semmit.
Volt puszi-puszi, egy a szájára is, valahogy olyan napos, sugárzó, udvarias egyéniség volt.
Egyáltalán nem éreztem megcsalásnak sőt, valahogy úgy éreztem ez az ami jár nekem, közben meg ott volt a fonák érzés a háttérben hogy most baromira nem tudom mi volt ez..:)
Sikerült rendesen összezavarnia, nem tudom miért láttam ezt az álmot.
Talán tovább kéne lépnem? Erre a gondolatra mindig rossz érzésem lesz, és fogalmam sincs vajon azért, mert ragaszkodom valakihez, vagy azért mert tényleg nem kéne csinálni, és csak az egóm követelőzik.
Valószínűleg az utóbbi, lehet ez is csak egy menekülési stratégia, hogy ne kelljen várnom, és ne érezzem a bizonytalanságot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése