Neked újra...

Tudod rájöttem mit rontottam el.
Nem bíztam Benned. Nem bíztam abban, hogy meg tudod csinálni amit meg kell.
Mindenképpen segíteni akartam.... valahogy megvédeni.
Azt hiszem tudom minek volt ez az egész, és úgy érzem megtanultam a leckét.
Mindig elfelejtem hogy jóval erősebb vagy mint amit feltételezek rólad :)
Nem érdekel kinek mit mondott a szája, az sem érdekel kinek mit kell fejlődni, és min kell változtatni. Legyen annak a gondja aki megtette.
Azt látom át nekem min kell változtatni, és csak azon tudok, csak úgy tehetek valamit.
Éreztem én már mindenfélét, A-Z-ig, mégis hű maradtam önmagamhoz és Hozzád.
Nem ígérem hogy nem fogok hibázni, mert én sem vagyok tökéletes.
Lehet hogy kegyetlenül vergődni fogok az illúzióktól vagy a földi dolgoktól, a muszáj-határoktól...
De semmi sem tud változtatni azon hogy mennyire szeretlek.
Minden józanság, észérv, indulat, csalás, érzelmi mélypont ellenére.
Nem tudom jelent-e ez még Neked bármit, nem tudom Te hű vagy-e hozzám, de tudd, szívem minden szeretetével és szerelmével Melletted állok.
Mindig.

*