Bumm...

Fúha de lázadok valami ellen...
Ma volt egy elég érdekes álmom... de nem írom le.
Sophia bölcsessége valahogy háttérbe szorult, és előjött Lilith a lázadó, a sötét.
Egész eddig töretlenül hittem sokmindenben, nagyon sok területen pozitív változás be is állt ennek következtében.
Vagyis kézzelfoghatóan érzékeltem a hit erejét. Ez azért elég meggyőző tud lenni :)
Most viszont úgy érzem magam mint akit épp betörnek....
Egész nap annyira jól éreztem magam, most meg... visszagondoltam az álmomra, és az ordít bennem hogy NEM AKAROM!
Én nagyon szeretem Őt, mindenki tudja kit, de így távolról, tökéletes.
Neem, neheheeem, nem tudnám ezt mégegyszer végigcsinálni. Hogy mégegyszer így átverjenek..
Lehet hogy keresgélem a határaimat, de azért ennyire mazochista nem vagyok.
Ölni tudnék kb.... a csúnya az hogy tényleg tudnék. Csak nem akarok.
Ez a skorpió pusztító oldala, nézem föntről magam, tudom hogy majd kitombolom ezt az egészet egy jó kis heves szenvedélyes zenében, vagy kemény rockban.... vagy maximumra edzem magam(mint régen), és mikor az izmaim nem bírják tovább, megadom magam.
Nem, ilyet már nem csinálok. Maradok a zenénél :)
Jaj úristen miket ír egy fejlett spirituális és szellemi lény??? Menten elásom magam :DDD
Hát nem úgy van hogy minden rózsaszín habocskás, és királylányos, fehér lovas-herceges és rajzfilmes nyúlós-nyálas?
Nem szeretem és nem is nagyon tudom megjátszani magam. Habár asszem sejtem mi az egész kirohanásom oka :)

Olyan jól indult ez a nap, és olyan jó volt idáig! Kitöltöttünk egy tesztet a suliban, és jó vezető lennék :))
Meg fél kézzel leemeltem egy megpakolt babakocsit a buszról, finoman letettem, az anyuka is nézett, mindenki nézett, én meg nem értettem miért.
Aztán rájöttem... biztos félelmetes tetovált G.I.Jane-nek látszottam, vagy Herkulinának :D
Kb. öt perccel később jöttem rá hogy mit csináltam... valahogy akkor nem tűnt nehéznek...
Csak azt érzékeltem hogy csönget már a vezető, zárná az ajtót és le kéne emelni a babakocsit, pasi sehol a láthatáron...

Valószínűleg a régi nóta... túlstresszelem magam, maximumot és tökéletességet várok el, elfelejtek élni és csak a kötelességeimre koncentrálok.
Aztán bénának érzem magam mert nem sikerül megfelelni a feltételeimnek...
Megint azt hittem ezen már rég túl vagyok....

Berakom a mai napom Skorpió zenéjét, a "Romlás virágait", isteni szenvedélyes, tüzes.
Hát nem eszi meg a Blogspot.... na annyi baj legyen.:)
Akkor sötétebbet rakunk be ;))) Így kell ezt.