Az én világomban minden tőlem indul és hozzám is tér vissza.
Az elvárások a sajátjaim magam felé, a hazugságok azok amikkel még nem néztem szembe magamban.
A korlátokat én állítom.
És én vagyok aki menekülök magam elől, de mégis hova? Az ember hova menekülhet maga elől?
Az érzései elől?
Ha a korlátokat én állítom, én vagyok okozója a szenvedéseimnek.
Miért felejtjük el sokszor, hogy az életünkben a főszereplők mi magunk vagyunk?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése