A legmélyebb félelmünk nem az, hogy alkalmatlanok vagyunk.
A legmélyebb félelmünk az, hogy végtelenül erősek vagyunk.
Nem a sötétség, hanem a fény, amely belőlünk árad az, amely a leginkább megfélemlít minket.
Megkérdezzük magunkat: ki vagyok én, hogy briliáns, gyönyörű, tehetséges és fantasztikus legyek?
Tulajdonképpen, mi az ami Te NEM vagy? Minden benned van. Az, hogy kicsiben játszol, nem szolgálja a világot. Semmi megvilágosult nincs abban, hogy összezsugorítod magad, hogy az emberek ne érezzék gyengének magukat körülötted.
Mindannyiunknak ragyognunk kellene, ahogy a gyermekek is ragyognak. Erre születtünk. Nemcsak néhányunkban, mindenkiben ott van. És ahogy hagyjuk saját fényünket tündökölni, tudatlanul adunk engedélyt másoknak, hogy ugyanezt tegyék.
Ahogy felszabadulunk a saját félelmeinktől, a jelenlétünk automatikusan felszabadít másokat is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése