Figyeld meg magadban a boldogtalanság legcsekélyebb jelét is, bármilyen formában nyilvánuljon is az meg, mert az fájdalomtested ébredéséről árulkodhat!
Ez megjelenhet ingerültség, türelmetlenség, komor hangulat, sérteni vágyás. harag, düh, depresszió, a kapcsolatodban némi dráma iránti vágy stb. formafában.
Kapd el fájdalomtestedet szunnyadó állapotából való fölébredése pillanatában!
A fájdalomtest életben akar maradni, mint minden létező lény, és csak úgy képes erre, ha rávesz, hogy tudattalanul azonosulj vele.
Akkor aztán fölkelhet, átveheti fölötted a hatalmat, „ö lesz te", és rajtad keresztül élheti világát. Csak rajtad keresztül szerezheti meg „táplálékát".
Minden élmény hizlalja, amely saját energiafajtájával rezonál, bármi, ami valamilyen formában további fájdalmat hoz létre: a harag, a destruktivitás, a gyűlölet, a gyász, az érzelmi dráma, az erőszak, sőt, még a betegség is.
Eluralkodása esetén a fájdalomtest tehát olyan helyzeteket hoz létre az életedben, amelyek saját energiafrekvenciáját tükrözik vissza, hogy ezekből a helyzetekből táplálkozhasson.
A fájdalom kizárólag fájdalomból táplálkozhat. A fájdalom nem táplálkozhat örömből. Számára az emészthetetlen.
Ha egyszer a fájdalomtest átvette fölötted a hatalmat, akkor egyre több fájdalomra vágysz. Áldozattá vagy elkövetővé válsz.
Fájdalmat akarsz okozni, vagy fájdalmat akarsz elszenvedni, vagy egyszerre mindkettőt. Valójában nincs nagy különbség a kettő között természetesen nem vagy ennek tudatában, és vehemensen bizonygatod, hogy te nem akarsz fájdalmat.
De nézd csak meg közelebbről, és rá fogsz jönni, hogy gondolkodásod és viselkedésed valójában épp arra irányul, hogy fenntartsa a fájdalmat, magad és mások számára!
Ha valóban tudatában lennél ennek, akkor ez a viselkedésminta szertefoszlana, hiszen esztelenség fájdalmat kívánni, márpedig akarattal, tudatosan senki sem esztelen.
A fájdalomtest, amely az ego vetette sötét árnyék, valójában retteg tudatod fényétől. Azt akarja, hogy ne láss át a szitáján.
Életben maradása ugyanis azon műlik, hogy tudattalanul azonosulsz vele, s hogy ugyancsak tudattalanul félsz szembenézni a benned élő félelemmel.
Ha azonban nem nézel szembe vele, ha nem irányítod tudatosságod fényét a fájdalomba, akkor arra kényszerülsz, hogy újra és újra átéld azt.
A fájdalomtest veszélyes szörnyetegnek tűnhet számodra, amelyre rá sem bírsz nézni, ám biztosíthatlak róla. hogy valójában csak egy jelentéktelen fantom ö, aki képtelen jelenléted erejével megbirkózni.
Egyes spirituális tanítások azt állítják, hogy minden fájdalom végső soron illúzió.
így igaz.
A kérdés az, hogy igaz-e ez számodra is? A puszta hit még nem teszi igazzá.
Akarsz-e fájdalomban élni életed végéig, miközben továbbra is azt mondogatod, hogy az illúzió? Megszabadít-e ez téged a fájdalomtól?
A fájdalomtest tehát nem akarja, hogy közvetlenül megfigyeld, és létének lényegét leleplezd. Abban a pillanatban, amikor megfigyeled, amikor energiamezejét önmagadban megérzed, és figyelmedet beleviszed, a vele való azonosulás megszakad.
Ekkor egy magasabb tudatosság lép be a képbe, amit én jelenlétnek nevezek. Ekkor már a fájdalomtest megfigyelője avagy szemtanúja vagy.
Ez viszont azzal jár, hogy ő többé már nem tud téged használni, azt tettetve, hogy azonos veled, és többé már nem képes rajtad keresztül újratöltődni.
Ekkor találtad meg saját, legbelső erődet.
Ekkor jutottál hozzá a most erejéhez.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése